Vérszegénység – tünetek, okok, típusok. Hogyan lehet megelőzni és kezelni?
A sokféle vérbetegség közül mindenképpen külön figyelmet érdemel a vérszegénység, más néven anaemia , amely többek között a hemoglobin, a vörösvértestek, azaz az eritrociták szintjének jelentős csökkenésével, valamint az úgynevezett hematokrit-index jelentős csökkenésével jelentkezik. A kezeletlen vérszegénység utat nyit más betegségek, mindenekelőtt a szervezet progresszív hipoxiája, szív- és keringési zavarok, memóriazavarok, szélsőséges esetben pedig akár a beteg halálaelőtt is.
Contents
- 1 Hemoglobin – normák a vérben és funkciói
- 2 Anaemia – a betegség legfontosabb tünetei
- 3 Vérszegénység – hogyan lehet diagnosztizálni
- 4 Vérszegénység – az alapvető és leggyakoribb okok
- 5 Vérszegénység – hemoglobinszint szerinti bontás
- 6 Vérszegénység – lebontás más anyagok hiánya által
- 7 Vérszegénység – mit együnk, hogy elkerüljük
Hemoglobin – normák a vérben és funkciói
A vérszegénység olyan betegség, amely közvetlenül érinti a vérben lévő hemoglobin, egy fontos fehérje mennyiségének csökkenését, amely nélkül gyakorlatilag az egész szervezet működésében súlyos zavarok lépnek fel. A vörösvérsejtekben található hemoglobin fő feladata, hogy a tüdőből oxigént szállítson a testünk összes sejtjéhez, és eltávolítsa belőlük a szén-dioxidot, amelyet aztán a tüdőn keresztül kilélegzünk a külvilágba.
Fontosságát nem lehet alábecsülni, és mindig gondoskodni kell a megfelelő szint fenntartásáról, amely az WHO szabványok, azaz az Egészségügyi Világszervezet szerint a következő.
- felnőtt férfiak esetében – 13-18 g/dl;
- felnőtt nők esetében – 12-16 g/dl;
- terhes nők esetében: 11-14 g/dl;
- újszülöttek esetében – 17-22 g/dl;
- idősebb gyermekek esetében 11-13 g/dl.
Ezek az értékek nem egyértelműek, és különböző tényezők, többek között az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok pontossága miatt változhatnak. Ettől függetlenül a hemoglobinhiány jellegzetes módon jelentkezik, és pontosan a vérszegénység, vagy anémia kialakulásához vezet, amelyet részletesebben jellemezni fogunk.
Anaemia – a betegség legfontosabb tünetei
Függetlenül avérszegénység típusától, számos olyan tünet van, amelyeket nem nehéz összekeverni más betegségekkel, és a szakemberek rám utatnak többek között a következőkre
- állandó gyengeség és fáradtság érzése, energiahiány;
- növekvő alvásproblémák, akár álmatlansághoz is vezethet;
- a bőr, az ajkak, az íny és a szem kötőhártyájának jellegzetes sápadtsága;
- súlyos fejfájás és ájuláshoz vezető szédülés;
- törékenység, törékenység és hajhullás a haj szárazsága miatt;
- légszomj a mellkasban;
- hideg lábak és kezek;
- súlyos, fájdalmas lábgörcsök, ízületi és csontfájdalom;
- szívdobogás és egyéb szív- és érrendszeri problémák;
- csökkent koncentráció, ami gyakran megnehezíti a legegyszerűbb feladatokra való összpontosítást;
- ingerlékenység és hangulatingadozás;
- legyengült immunitás, fokozott fertőzésre való fogékonyság;
- csökkent nemi vágy.
Vérszegénység – hogyan lehet diagnosztizálni
A vérszegénység tüneteinek sokasága néha gondot okozhat a helyes diagnózis felállításában, ezért diagnosztizálása nemcsak a kórtörténet felvétele, hanem mindenekelőtt néhány alapvető diagnosztikai vizsgálatelrendelése révén történik:
- egy olyan vérvizsgálat, amelyet csak orvos rendelhet el, az úgynevezett morfológia, amelyet általában nem csak a vérszegénység diagnózisában használnak, és amely lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal meghatározzuk az eritrociták (RCB), azaz a vörösvértestek számát, átlagos méretüket (MCV), a fent leírt hemoglobin koncentrációt (MCHC) és a hematokrit koncentrációt (HCT), egy olyan mutatót, amelynek köszönhetően tudjuk a vérben lévő eritrociták százalékos arányát;
- az ESR vagy Biernacki-teszt, az úgynevezett vörösvérsejtszám mutatója;
- a vasszint, a túl alacsony szint vérszegénységet jelez;
- a ferritin szintjének ellenőrzése, amely egy olyan fehérje, amely a vasatomok megkötéséért és a szervezetben való felhalmozódásáért felelős, itt is hasonlóan alacsony szintje vérszegénység kialakulására utal. Érdemes odafigyelni a feleslegére is, ami viszont májbetegségre, pl. annak túlműködésére vagy rendkívül fájdalmas reumás ízületi gyulladásra utalhat;
- az B12-vitamin, a kobalamin és a B9-vitamin, azaz a folsav mennyisége, két olyan vitamin, amelyek nélkül a vörösvértestek termelődése lehetetlen;
- a vörösvértestek képződési és lebomlási sebességének meghatározása;
- a széklet vizsgálata az úgynevezett okkult vér jelenlétére.
Vérszegénység – az alapvető és leggyakoribb okok
A vérszegénységet sokféle kórokozó okozza, és a vérszegénység leggyakoribb okai, amelyeket a szakemberek a kezelésében is kiemelnek, a következők:
- nem megfelelő vasszint a szervezetben;
- a fent említett kobalamin és folsav hiánya;
- rossz étrend, korlátozó étrend, amely számos tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot nélkülöz;
- egyidejűleg fennálló krónikus, fertőző vagy daganatos betegségek;
- vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzések;
- paraziták a test különböző rendszereiben és szerveiben;
- krónikus alkoholfogyasztás;
- súlyos vérveszteség, pl. baleset következtében;
- orrvérzés és erős menstruáció;
- bizonyos gyógyszerek, például nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott dózisának szedése;
- nehézfém-mérgezés.
Vérszegénység – hemoglobinszint szerinti bontás
E veszélyes, sőt életveszélyes betegség felosztására számos különböző kritérium létezik. Az alapvető a tünetek súlyossága szerinti megkülönböztetés, amely a hemoglobinszintből is adódik, és ezeket a tényezőket figyelembe véve a vérszegénység a következőkre osztható fel
- enyhe, amikor a hemoglobinszint 10 és 12 g/dl között van;
- mérsékelt, amikor a hemoglobin 8 és 9,9 g/dl között van.
- súlyos, a hemoglobin 6,5-7,9 g/dl közötti értékre történő csökkenése miatt.
- nagyon súlyos, közvetlenül életveszélyes, és a hemoglobinszint 6,5 g/dl alá csökken.
Vérszegénység – lebontás más anyagok hiánya által
Természetesen a vérszegénységnek nem ez az egyetlen felosztása, ugyanilyen gyakran alkalmazzák az alapvető tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok úgynevezett hiányának kritériumát. Ebben az esetben a vérszegénység különböző fajtáival foglalkozhatunk, mint például
Vashiányos vérszegénység
Másik elnevezése mikrocitikus vérszegénység, melynek oka a szervezet túl alacsony vasszintje. A vas számos betegség, többek között a vérszegénység megelőzésének alapvető eleme, amely elsősorban a vörösvértestek felépítéséért és megfelelő működéséért, valamint a hemoglobin szintéziséért felelős. Hiánya azonnal befolyásolja az egészségi állapotot, és a következők okozzák
- nagy vérveszteség, pl. sebek miatt, műtétek során, erős menstruáció vagy emésztőrendszeri vagy húgyúti vérzés, pl. húgyhólyag-, vese- vagy hólyaghurut esetén;
- rendellenes vasfelszívódás a gyomor-bélrendszerből, amelyet főként a helytelen, túl alacsony vaselemtartalmú táplálkozás és más, egyidejűleg fennálló betegségek, például a Crohn-betegség-Crohna okoznak;
- megnövekedett vasszükséglet, amely serdülőkorban, terhes és szoptató nőknél, valamint a nem szoptatott újszülötteknél jelentkezik.
A vashiányos vérszegénység viszonylag könnyen kimutatható vérvizsgálattal; a kapott eredmények azonnal mutatják számos fontos mutató csökkenését, többek között:
- MCHC, a hemoglobin átlagos koncentrációja a vörösvértestekben
- MCV, a vörösvértestek száma
- MCH, a hemoglobin átlagos tömege egy vérsejtben;
- Szérum vasszint;
- ferritin- és retikulocitaszám, ez utóbbi a betegség súlyosságától függ a fentiek szerint.
Érdemes megemlíteni a negatív hatásait is, és a már említetteken kívül előfordulhat a bőr repedezése, főleg a szájszögletekben, légzési nehézség, törékeny és törékeny körmök, kipirosodott nyelv, növekvő apátia, a fáradtságküszöb csökkentése. Ez utóbbi betegség egyidejűleg a fizikai aktivitás csökkenését okozza, ami viszont hozzájárul a túlsúly vagy az elhízás növekedéséhez.
A vashiány okozta vérszegénység kezelése főként az elem hiányának pótlásából áll, enyhébb esetekben csak a jelenlegi étrend megváltoztatása elegendő. Súlyosabb esetekben sajnos szükség lesz vaskészítmények szedésére tabletta vagy gyorsabb hatású injekció formájában.
B12-vitamin és B9-vitamin hiánya okozta vérszegénység
Ezek a vitaminok rendkívül nagy csoportba tartoznak, ugyanakkor nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez és az emberi szervezet számos rendszerének és szervének hatékony működéséhez. Ezért kell gondoskodni a megfelelő szintjük fenntartásáról, mivel hiányuk miatt nagyobb a kockázata a megaloblasztos vérszegénység , más néven rosszindulatú vérszegénység vagy Addison-Biermer-vérszegénység kialakulásának. A leggyakoribb okok a következők:
- mindkét vitamint tartalmazó termékekben szegény étrend;
- alkoholizmus;
- a tápanyagok zavart felszívódása az emésztőrendszerben, amelyet a legtöbb esetben betegség okoz;
- az emésztőrendszer parazitáival, pl. galandférgekkel való fertőzés;
- a vitaminok megfelelő felszívódásáért felelős tényező zavarai.
Lefolyása során a normálisnál nagyobb vörösvérsejtek termelődése zavart szenved; olyan tünetei is vannak, amelyek egyértelműen megkülönböztetik más fajtáktól:
- a bőr látható sárgulása;
- a haj túlzott és általában idő előtti őszülése;
- hangulatzavarok;
- az ízlelés elvesztése;
- vizelési problémák;
- a belső szervek, a máj vagy a lép megnagyobbodása;
- hallucinációk, amelyek a mentális betegségek tüneteihez hasonlíthatnak;
- demencia;
- emlékezési nehézségek.
A megaloblasztos vérszegénység az egyik legnehezebben kezelhető; az előzőhöz hasonlóan mindkét vitamin hiányát korrigálni kell, de ha a betegség túlságosan előrehaladott, kobalamin- és folsavtartalmú készítményeket kell szedni egész életen át.
Hemolitikus vérszegénység
A vérszegénység másik gyakori típusa a hemolitikus vérszegénység, amelynek során a vörösvértestek túl gyorsan lebomlanak, és gyakran visszafordíthatatlanul elpusztulnak, és a betegség két alaptípusra osztható:
- szerzett hemolitikus vérszegénység, amikor a vörösvértestek általában mérgező anyagok, pl. nehézfémek hatására mechanikusan károsodnak. Hasonló negatív hatásokat váltanak ki bizonyos gyógyszerek és betegségek;
- veleszületett hemolitikus vérszegénység, amely a vörösvértestek rendellenes képződéséből, szerkezetük zavaraiból ered.
Az ilyen vérszegénység oka lehet a lép és az immunrendszer rendellenessége, amely elpusztítja az egészséges eritrocitákat. Ugyanilyen gyakran okoznak ilyen állapotot a kialakuló fertőzések, kezdve az egyszerű gyulladásoktól egészen a daganatokig, pl. a leukémiáig. Az ilyen típusú betegség kialakulására utaló, figyelmet érdemlő tünetek a következők:
- a bőr és a szemfehérje sárgulása;
- sötét vizelet;
- megnagyobbodott lép;
- megnövekedett vasszint;
- megnövekedett pulzusszám.
A kezelés bonyolultabb, mint az előző változatoknál, és magában foglalja immunszuppresszív gyógyszerek vagy kortikoszteroidok adását, néha vérátömlesztésre van szükség, és a legsúlyosabb esetekben a lépet műtéti úton elkell távolítani.
Aplasztikus vérszegénység
Közvetlenül összefügg az aplasiával, azaz a csontvelő sorvadásával, így új vörösvértestek nem, vagy csak túl kis mennyiségben termelődnek. Az aplasztikus vérszegénységet szintén veleszületett vagy szerzett vérszegénységre osztják, és kialakulásának okai a következők:
- fertőzések, főként vírusfertőzések, amelyek pl. hepatitiszt okoznak;
- bizonyos gyógyszerek, főként antibiotikumok és gyulladáscsökkentők használata;
- mérgezés káros vegyi anyagokkal, pl. növényvédő szerekkel, növényvédő szerekkel;
- a rák kezelésére alkalmazott kemoterápia és sugárterápia;
- kötőszöveti rendellenességek
A klinikai tünetek a többi formára jellemzőek, azzal a kiegészítéssel, hogy könnyen kialakulnak véraláfutások és spontán vérzések minden látható ok nélkül. Ami a kezelést illeti, csak egyetlen módszer van, amely garantáltan hatékony, és ez a csontvelőátültetés.
Várandós nők vérszegénysége
Egy másik változat, amelyet érdemes részletesebben leírni, terhes nőknél fordul elő, és fő oka a megnövekedett vitaminszükséglet, különösen az B12 és a folsav, valamint az ásványi anyagok, elsősorban természetesen a vas. A szervezetnek több ilyenre van szüksége, mert több vért kell termelnie, körülbelül 20-30 százalékkal, ami szükséges a baba megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez az anyaméhben .
Elengedhetetlen, hogy ezeket a szinteket a terhesség során végig fenntartsuk, mivel a hiányosságok növelik a kockázatot, amely trimeszterenként változik. Az első trimeszterben megnő a vetélés kockázata, a másodikban magzati rendellenességek jelentkezhetnek, a harmadikban pedig a vashiány koraszülést eredményez. A kezelés a megfelelő étrend kiválasztásából és a hiányosságok pótlásából áll, a fent említett három összetevőt tartalmazó étrend-kiegészítőkkel, amelyek közül a folsava legfontosabb a leendő anya számára.
Vérszegénység gyermekeknél
A vérszegénység nem csak a felnőtteket érintő betegség; ugyanolyan gyakori a különböző korú gyermekeknél, még az újszülötteknél is. Ezt főként a vashiány okozza, amelyet azonnal pótolni kell, hogy elkerüljük a gyermeknél az olyan riasztó tüneteket, mint például
- sápadt bőr;
- szabálytalan szívverés;
- fejfájás és szédülés;
- légszomj
- álmosság és energiahiány;
- koncentrációs és figyelési problémák;
- vér a vizeletben és a székletben.
Az ilyen betegségek elkerülhetők egy kisgyermek kiegyensúlyozott étrendjével, amely nemcsak megfelelő adag vasat, hanem folsavat és kobalamint is tartalmaz, de ezek beállítását szakembernek kell elvégeznie .
Vérszegénység – mit együnk, hogy elkerüljük
A különböző típusú vérszegénységben szenvedő felnőttek számára is ajánlott az egészséges táplálkozás, és az ajánlott élelmiszerek közé tartoznak:
- leveles zöldségek;
- paradicsom;
- cékla;
- lencse
- brokkoli
- spenót;
- kapor;
- zöldborsó;
- kelkáposzta;
- zabpehely;
- teljes kiőrlésű gabonafélék;
- gyümölcsök, különösen bogyós gyümölcsök, pl. málna, fekete ribizli; egzotikus gyümölcsök, pl. avokádó és citrusfélék, pl. narancs, amelyek szintén tele vannak szinefrinnel, sok vasat tartalmaznak.
- halak, főként tengeri halak, makréla, tonhal, szardínia;
- marhahús, borjúhús és belsőségek, pl. máj;
- tojássárgája.
Források: