Az emberi gyomor-bélrendszeri mikrobiom több mint 1000 baktériumfajból áll, és a bélmikrobióta a vastagbélben élő összes baktériumot jelenti, amelyek összetétele és mennyisége összefügg az egészségi állapottal. A mikrobiom baktériumokból áll, de ezek mellett vírusokat és eukarióta szervezeteket is találunk. A tudományos kutatások lehetővé tették, hogy pontosan meghatározzuk az emberi mikrobiomot, valamint annak fontos szerepét az életünkben.

A bélflóra óriási hatással van az emberi szervezetre. A mikrobióta főként Bacteroidetes és Firmicutes típusú baktériumokból áll. Természetesen ez változó, és közvetlenül befolyásolja az adott személy faji és egészségi állapota. Ráadásul életünk során változik. A bélmikrobióta gyermekkorban folyamatosan növekszik, míg a felnőttkor döntő fontosságú, mert ekkor egydimenziós. További változások következnek be az öregedési időszakban, amikor is egyre rosszabbá válik. Ezért aztán érdemes gondoskodni a probiotikumok megfelelő beviteléről. A probiotikumok kiválasztásának a székletvizsgálatok eredményein kell alapulnia a hiányzó baktériumtörzsek pótlása érdekében. Természetesen az ilyen vizsgálatokat az élet bármely szakaszában el kell végezni, mert a belek a második agyunk, és az immunrendszer megfelelő működését is erősítik. A probiotikumok akkor is fontosak, amikor antibiotikumokat szedünk, mert ilyenkor a bélflóra kimerül. A kutatások azt is kimutatták, hogy a bélrendszerünkben lévő baktériumok egy része állandó, más része pedig változik. Ezt olyan tényezők befolyásolják, mint a fertőzések, a helytelen táplálkozás, a krónikus stressz, a gyógyszeres kezelés és az életmód. Számos tudományos tanulmány azonban azt mutatja, hogy a bélrendszeri mikrobiótára a legnagyobb hatással az étrend van. Érdemes megjegyezni, hogy az egészségi állapotunk is hatással van a bélbaktériumok mennyiségére és minőségére. A például cukorbetegségben, coeliakiában, elhízásban vagy gyulladásos bélbetegségben szenvedő emberekre jellemző az alacsony változatosság.

A mikrobiom számos módon befolyásolja az emberi fiziológiát. Elsősorban olyan összetevők emésztését jelenti az emésztőrendszeren keresztül, amelyeket az emésztőrendszer enzimjei nem emésztettek meg. Ha azonban a belekben diszbiózis, azaz rossz mikroflóra van, akkor az emésztőrendszerben nehézségek léphetnek fel a megfelelő emésztéssel kapcsolatban.

Teljesen igaz az az állítás, hogy a bélrendszer a második agyunk. Nagy jelentőséggel bír, mert kétirányú információt közvetít a mikroflóra, a bél és az agy között. Mindez olyan neuronális pályákon keresztül történik, amelyek a központokat és az enterális idegrendszert érintik, és a szív- és érrendszer is fontos. A keringési rendszeren keresztül továbbított információ az immunrendszer szabályozóinak, a hormonoknak, a neurotranszmittereknek és a neurotranszmittereknek köszönhetően történik.hormonok, a hipotalamuszt az agyalapi mirigyekkel és a mellékvesékkel összekötő tengely, valamint a bakteriális metabolitok, nevezetesen a rövid szénláncú zsírsavak. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a mikrobióta befolyásolja:

Egereken végzett vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a mikrobióta hatása alapvető fontosságú az egerek szociális fejlődésében, és az emésztőrendszer nem megfelelő összetétele befolyásolja a neurokognitív zavarokat, akár az autizmust is. Ezenkívül az ilyen egyedek fokozott stresszreakciót mutatnak, és fokozott szorongásos reakciókat mutatnak, szemben a bélbaktériumok normális összetételű egerekkel. Egy tesztet is végeztek, hogy mi történik, ha az egerek bélrendszerében lévő baktériumokat feltöltik. Ez a stressz és a szorongás során kiválasztódó kortikoszteron szintjének csökkenéséhez vezetett. Ezzel a kísérlettel bebizonyosodott a mikroflóra, a bélrendszer és az agy közötti kapcsolat fontossága, valamint az egyén idegrendszerének megfelelő fejlődése.

A bélrendszerünkben élő baktériumok felelősek a rövid szénláncú zsírsavak termeléséért, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a vér-agy gát közötti kapcsolat szempontjából. Ez a szoros kötésekben kulcsfontosságú fehérjék termelésének fokozásával történik. Ez főként a bélsejtek szoros kötődéséről szól, amely elvágja a sejtek közötti teret. Ezáltal a sejtek nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Hálózatra hasonlítanak, amely szálakba rendeződik, és megvéd minket a kórokozóktól. Másrészt, ha a szoros kapcsolat megszakad, káros anyagok szabadulnak fel a sejtek közötti folyadékból.Ez negatív hatással lehet az agyműködésre, a hangulatra és a kognitív funkciókra.

Az elmúlt években a kutatók többször kimutatták, hogy a bélmikrobióta hatása nagy jelentőséggel bír a stresszre és szorongásra adott válaszainkban, a depressziós zavarokban és a kognitív folyamatokban. Számos vizsgálat dokumentálta, hogy a probiotikus terápia prebiotikumokkal kombinált alkalmazása pozitív hatással van a pszichológiai problémákkal, szorongással és depressziós állapotokkal küzdő emberek állapotára. Az alkoholfogyasztó embereknél a bél mikroflóra jelentős hatása jelenik meg. Itt megfigyelhető a vastagbél áteresztőképessége és a bél mikroflóra összetételének megváltozása, ami fokozott depressziós állapotokat és fokozott alkohol utáni vágyat okoz.

Egészséges emberekben a baktériumok felelősek az élelmi rostok, egyes fehérjék és cukrok emésztéséért. Ezáltal rövid szénláncú savak keletkeznek, amelyek energiát biztosítanak a bélhám számára, védik az immunrendszert, és eltávolítják a kórokozó baktériumokat az emésztőrendszerben. A vastagbélrák megelőzésében is nagy jelentőséggel bír, mivel a megfelelő megelőzés minimalizálja a rák későbbi előfordulását. Ez a gyulladás és az DNA káros anyagcseretermékek által okozott károsodása révén történik, amelyek felelősek a tumorok növekedéséért. Az ilyen típusú személyekkel végzett vizsgálatokban többször megfigyelték a bélrendszeri diszbiózist és a baktériumfajok alacsony számát. Az is kiderült, hogy a rostokban, többszörösen telítetlen zsírsavakban, antioxidáns termékekben és probiotikumokban gazdag étrend fontos az ilyen típusú betegségekben. Gondoskodhatunk a B-vitaminok, K-vitamin pótlásáról is. Az egészséges élelmiszerekből származó gyomor-bélrendszeri vitaminok előállítása is fontos. Tudnia kell, hogy a bélgyulladást a bélflóra csökkenése is okozhatja, ami következésképpen vastagbélrákhoz vezet.

A komensális baktériumok és a megfelelően kiválasztott probiotikumok fontos szerepet játszanak a bélgát aláásásában, hogy a patogén baktériumok és anyagcseretermékeik ne jussanak el a keringési rendszerünkbe. A jó baktériumok részt vesznek a fertőzések megjelenésének csökkentésében azáltal, hogy erősítik az immunrendszert, miközben a rossz baktériumokkal harcolnak a tápanyagokért és a nyálkahártya felszínén lévő helyért. A komensális baktériumok a bél pH-értékének csökkenéséhez is vezetnek, mivel laktátot és rövid szénláncú savakat termelnek, amelyek kiválóan alkalmasak a gyulladáskeltő patogén baktériumok semlegesítésére. Az utóbbi időben egyre több tanulmány lát napvilágot arról, hogy a mikrobiom hatása nagyon fontos a krónikus gyulladással szembeni szerzett immunitás kialakításában. Ezért fontos a székletvizsgálat, a probiotikus terápia megfelelő megválasztása és az egészséges táplálkozás.

Másrészt a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél nagyon gyakran diagnosztizálják a gyomor-bél traktus alacsony baktériumdiverzitását. Ez a védőfunkciók elvesztéséhez is vezet, azaz a rostok fermentálására való képtelenséghez és a fontos rövid szénláncú zsírsavak termelésének hiányához, valamint a betegség rosszabb lefolyásához. A bélgyulladás ideális táptalaj a kórokozó baktériumok számára, amelyek nem tesznek jót az egészségnek, és vírusos fertőzéseket okoznak.

A szív- és érrendszer esetében a mikrobiom hatása kettős. Jó hatása a lipidogram szabályozásában rejlik, ami az HDL jó koleszterinszint növekedéséhez és a trigliceridek csökkenéséhez vezet. Az Lactobacilli törzs bizonyítottan segít eltávolítani a rossz koleszterint az erekből. Ez fordítva is működhet, mivel a rossz baktériumok feleslege ateroszklerotikus plakkok termelődéséhez vezet, amelyek a jövőben szívrohamot vagy stroke-ot okozhatnak.

A jó bélbaktériumok hiánya által okozott anyagcserezavarok II. típusú cukorbetegség kialakulásához vezethetnek. Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a bélbaktériumok részt vesznek a glükóz anyagcserében. Továbbá bebizonyosodott, hogy mely törzsek felelősek a betegség kialakulásáért, és mely törzsek gátolják azt. Az egészség szempontjából a bélmikrobióta a II. típusú cukorbetegséghez kapcsolódik a glükóz homeosztázis és az inzulinrezisztencia miatt olyan szervekben, mint a máj, az izom és a zsír. A mikrobióta és termékei szabályozzák a bélhormonokat és enzimeket, amelyek gátolják az inzulinrezisztenciát és javítják a cukortoleranciát.

A jó bélbaktériumok szintén hatással vannak a reumatoid artritiszre, mivel olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek hatással vannak az immunrendszerre. A bélrendszer egyensúlyhiánya számos betegség, még az RA kialakulásához is vezet. Ebben az állapotban a szájüreg mikroflóráját és a betegség kialakulásában betöltött szerepét is vizsgálják. Tanulmányok kimutatták, hogy a diszbiózis itt is nagy jelentőséggel bír.

Az utolsó tárgyalt eset, ahol a baktériumok nagy jelentőséggel bírnak, az elhízás és a túlsúly, amely a 21. század csapása. Sok embernek van diszbiózisa, amelyet a rossz táplálkozás és a nem megfelelő életmód okoz. Ez immunrendszeri diszregulációt, a bélhormonok megváltozott szabályozását és pro-inflammatorikus mechanizmusokat is eredményez. Ebben az esetben érdemes gondoskodni a magasabb energiafelhasználásról, és a rossz zsírokban szegény étrend pozitív hatással van az elhízás kezelésére.

Bibliográfia: