Diéta a sibo - hogyan kezeljük?

Diéta a sibo – hogyan kezeljük?

Az SIBO – más néven a vékonybél bakteriális túlszaporodása szindróma – olyan állapot, amelyet a vékonybél baktériumflórájának növekedése, vagy olyan mikroorganizmusok kimutatása jellemez, amelyek normális esetben nem élnek a bélrendszerünkben. A következő tünetek jelezhetik, hogy valami baj van a belekben:

hasi fájdalom,
hasi puffadás,
fejfájás,
étkezési emésztési zavarok,
fáradtság.

Az SIBO összes tünete attól függ, hogy a betegség mióta tart és mennyire súlyos. Az SIBO-et nagyon gyakran összekeverik az IBS-szel, az úgynevezett irritábilis bél szindrómával. A túlzott bakteriális túlszaporodás nagyon gyakran megnő a savanyúságok, nyers zöldségek és gyümölcsök, probiotikumok, valamint a prebiotikumok, azaz a baktériumok számára szánt tápanyagok fogyasztása után. Ezeknek a termékeknek köszönhetően többek között különbséget tudunk tenni a bakteriális túlnövekedési szindróma és az IBS között.

Contents

1 Diagnózis és kezelés
2 Diéta diagnosztizált bakteriális flóra túlszaporodás esetén – SIBO.
3 Következtetés:

Diagnózis és kezelés

Azoknak, akiknél bakteriális túlszaporodást diagnosztizálnak, mindenekelőtt belgyógyász, gasztrológus vagy gasztroenterológus állandó felügyelete alatt kell állniuk, aki felelős a megfelelő vizsgálatok elrendeléséért, és szükség esetén kezelést javasol. Az ilyen típusú esetekben nagyon gyakran rendelnek el hidrogén- vagy hidrogén-metán légzési tesztet. A légúti vizsgálat olyan vizsgálat, amelyet csak fekvőbetegként lehet elvégezni egy olyan helyen, amely az ilyen típusú állapotok diagnosztizálására szakosodott. A vizsgálat időtartama akár 3 óra is lehet. A vizsgálat során a baktériumok által lebontott anyag – cukor – oldatának lenyelése után a kilélegzett levegőben lévő hidrogén mennyiségét mérik. A vizsgálati időt intervallumokban végezzük, amelyekben a kilélegzett hidrogén szintjét ellenőrizzük, aminek köszönhetően megállapíthatjuk, hogy milyen a baktériumok aktivitása a hasüregben. Az emberi szervezet természetes módon nem választ ki hidrogént nyugalmi állapotban, ez csak az erjedés során történik az anaerob baktériumoknak köszönhetően. A vizsgálat során hasi fájdalom, puffadás vagy laza széklet jelentkezhet. Érdemes megemlékezni a vizsgálatra való megfelelő felkészülésről is, amely szükséges és elengedhetetlen a helyes eredmény eléréséhez. A következőket kell figyelembe vennünk:

a vizsgálat előtt hét nappal a hashajtó és prokinetikus szereket orvosi felügyelet mellett meg kell szüntetni.
a vizsgálat előtt három nappal hagyja abba a probiotikumok szedését.
egy nappal a vizsgálat előtt a székrekedésben szenvedő személyeknek ki kell iktatniuk étrendjükből a magas erjedési együtthatót tartalmazó termékeket, azaz az összetett szénhidrátokat, a tehéntejet és annak termékeit, valamint a gyümölcsleveket. A fehér rizs, a búzakenyér, a hús, a hal és a tojás azonban megengedett ebben az időszakban.
A tiltott termékek közé tartozik még: hagyma, póréhagyma, fokhagyma, káposzta, bab, zöldborsó és bármilyen savanyított vagy pácolt zöldség,
az utolsó étkezést a vizsgálat előtt 14 órával kell elfogyasztani. Ügyeljen arra, hogy alacsony legyen az élelmi rosttartalma. A vacsora elfogyasztása után a vizsgálatig csak vizet szabad inni,
fontos, hogy a vizsgálat előtt 2 órával ne dohányozzon vagy rágózzon, mivel ez is befolyásolhatja a vizsgálati eredményt.

A vizsgálat napján:

alaposan meg kell mosni a fogakat, míg a műfogsorral rendelkezőknek nem szabad ragasztót használniuk,
ajánlatos meginni egy pohár meleg vizet,
a vizsgálat előtt ne vegyen be oldódó vitaminokat, hashajtókat vagy antibiotikumokat.
a fizikai aktivitást minimálisra kell csökkenteni.

Ha a kilélegzett levegőben pozitív eredményt kapunk, amelyet a kórlapon bemutatunk, az orvos felírja a megfelelő antibiotikum-terápiát, amelyet szigorú ellenőrzése mellett alkalmaz. A módszer gyors és hatékony, és ha betartjuk az orvos utasításait, az antibiotikumos kezelés 2-3 hétig tart. A kezeléshez olyan terméket kell használni, amely a bélrendszerben működik, és nem jut be a véráramba. A terápiának nemcsak SIBO-kezelésből kell állnia, hanem a táplálkozási rendszer megváltoztatásából, például alacsony fodmap-tartalmú étrend bevezetéséből is. Ezt a diétás szakember szoros felügyelete mellett kell bevezetni, mert szabályai bonyolultak és szigorúak. Az Lactobacillus nemzetségből származó probiotikumokat is érdemes kiiktatni, mert ezek a betegség tüneteinek fokozódásához vezetnek. Bármilyen probiotikus és prebiotikus terápiáról konzultálni kell a kezelőorvossal.

Diéta diagnosztizált bakteriális flóra túlszaporodás esetén – SIBO.

A kezelés során nagyon fontos a megfelelő étrend, amely csökkenti a betegség tüneteit. Fontos, hogy az étrendből eltávolítsuk a magas fodmap-tartalmú összetevőket, vagyis azokat a termékeket, amelyek serkentik a bélben az erjedési folyamatokat. Itt ajánlott:

SCD-diéta – vagy specifikus szénhidrátdiéta, amely a szénhidrátok, például a keményítő, a poli- és diszacharidok minimálisra csökkentését javasolja. Az egyszerű cukrok nem tartoznak ide,
a GAPS-diéta – az SCD-diétából származik, de még szigorúbb,
Dr. Siebecker protokollja – ezek az ajánlások az SCD diétán és az alacsony fodmap-értékeken alapulnak. A Dr. Siebecker által ajánlott eliminációs diéta azt javasolja, hogy a folyamatot az SCD vagy a GAPS diétával kezdjük, majd terjesszük ki a fodmap diétás termékekre. A diéta időtartama legfeljebb két hónap lehet,
low fodmap diéta – ez a legnépszerűbb diétás modell, amely minimalizálja a baktériumok szaporodását a vékonybélben. A fodmap-diéta a magas erjedési arányú termékek, azaz az oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok kiiktatását jelenti az étkezési tervből. Ezek a rövid szénhidrátláncú, rosszul felszívódó, de magas ozmotikus nyomással gyorsan erjeszthető szénhidrátokat tartalmazó termékek közé tartoznak: tejtermékek, egyes hüvelyesek, édesítőszerek, pl. Ezek közé tartoznak: tejtermékek, egyes hüvelyesek, édesítőszerek, mint a xilit, mannit vagy eritrit, gabonakészítmények – búza, fokhagyma és hagyma vagy erősen feldolgozott hús.

Ingerlékeny bél szindróma vagy az emésztőrendszer más rendellenességei, pl. bakteriális túlszaporodás szindróma esetén a FOPMAP-ban gazdag termékek a betegség tüneteinek súlyosbodásához vezethetnek. Ennek oka, hogy változatlan formában jutnak be a vastagbélbe. Az ozmotikus tulajdonságok felelősek a vízfelvétel fokozásáért a vékonybélben. Ez a jelenség a bélfalak megnyúlásához vezet, ami többek között hasi fájdalmat okozhat. A baktériumok feleslegétől a baktériumtúltengéssel diagnosztizált betegeknél a bélben túlzott gázképződés alakul ki, ami kellemetlen érzést és puffadást okoz.

SIBO mit együnk? A sibo diétát az Ausztrál Egyetem állította össze, és az erjeszthető élelmiszerek, azaz oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok alacsony jelenléte jellemzi. Az étrendnek rostban gazdagnak kell lennie, ami elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez, valamint fehérjékben, zsírokban, szénhidrátokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Az SIBO-terápiában fontos az alacsony étrend, amely három szakaszra oszlik, és azt jelzi, hogy milyen ételeket kell enni és mit kell kerülni:

Lásd még a legjobb kiegészítőket:
Keto Actives – fogyj le minden súlyodat a ketózis jelenségnek köszönhetően.
Fast Burn Extreme – ellenőrizzük ennek a zsírbontónak a hatékonyságát! Érdemes megvenni?
BurnBooster – karcsúsítás és zsírégetés a legmagasabb szinten.
Bulk Extreme – építsd az izomszövetedet és szerezz gladiátor fizikumot!
Buff Skill – a memóriát és a koncentrációt növelő ital

1. I. szakasz: eliminációs diéta

A kezelés időtartama 2-6 hét. Ez idő alatt ki kell zárni az étrendből a magas fodmap-tartalmú termékeket, és azokat alacsony fodmap-értékű termékekkel kell helyettesíteni:

Zöldségek:

magas fodmap-tartalmúak: hagyma, spárga, articsóka, brokkoli, karfiol, karfiol, patisszon, cékla, póréhagyma, kelbimbó, fokhagyma, káposzta, hüvelyesek, azaz csicseriborsó, lencse, zöldborsó, szójabab és bab,
Low fodmap: paradicsom, sárgarépa, kínai káposzta, paprika, uborka, padlizsán, zeller, kukorica, tök, saláta, sütőtök, metélőhagyma, édesburgonya.

Gyümölcsök:

magas fodmap-tartalmú: alma, körte, mangó, görögdinnye, szilva, sárgabarack, nektarin, őszibarack, gyümölcskonzervek, aszalt gyümölcsök,
low fodmap: mandarin, kivi, banán, szőlő, grapefruit, narancs, áfonya, citrom, málna, eper.

Tejtermékek:

magas fodmap-tartalmú: finom mascarpone vagy ricotta sajtok, túró, joghurt, író, sűrített tej, tehéntej, juhtej, kecsketej, tejszínhab, tejföl,
Alacsony fodmap-tartalom: camembert sajt, brie sajt, kemény sajtok, mint a svájci, cheddar, mozzarella, parmezán, margarin, vaj, laktózmentes tejtermékek.

Gabonafélék és gabonakészítmények:

magas fodmap-tartalmú: búzakenyér, búzakészítmények, rozs, búzából készült reggelizőpelyhek aszalt gyümölcsökkel, búzából készült tészták,
low fodmap: tönkölybúzaliszt, gluténmentes kenyér, tönkölybúzalisztből készült kovászos kenyér, rizspehely, zabliszt, gluténmentes tészta, zabpehely, quinoa, rizs.

Diófélék és magvak:

magas fodmap-tartalmú: kesudió, pisztácia,
low fodmap: mandula, dió, pekándió, földimogyoró, makadámiadió, fenyőmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag.

Mások:

magas fodmap-tartalmú: méz, agavészirup, glükóz-fruktóz szirup, édesítőszerek, mint a mannit, maltit, eritrit, xilit, szorbit, cukormentes termékek édesítőszerekkel, szójatej,
alacsony fodmap-tartalom: juharszirup, kristálycukor, sztevia, aszpartám, mogyoróvaj, mandulatej, rizstej.

II. szakasz – a fodmapot tartalmazó termékek újbóli bevezetése

Ennek a szakasznak az időtartama 8 és 12 hét között van. A II. szakasz a magas fodmap-tartalmú termékek kis mennyiségben történő visszaállításából áll. Ez az egyik legfontosabb pillanat a kezelés során, mert 3 naponta egyszer új készítményt kell bevezetnünk, és megfigyelni, hogy a betegség tünetei újra jelentkeznek-e. A napló vezetése, amelyben pontosan leírjuk, hogy mit ettünk, milyen tüneteink vannak és hogyan érezzük magunkat, nagyon hatékony ebben az esetben. Az SIBO diéta nagyon korlátozó, és több tényezőt is figyelembe kell vennünk, amikor kiterjesztjük:

Az étrend bővítésekor kis mennyiségben vezessük be a magas fodmap-tartalmú termékeket, és ideális esetben 3 naponta egyszer válasszunk egy fodmap-terméket, azaz haHa fruktózt akarunk bevezetni, jobb, ha a mézet választjuk, mint a gyümölcsöt, mert a gyümölcsök más fodmap-értékekben is gazdagok, és nem csak fruktózban, pl. gyümölcscukorban. A gyümölcsök más fodmap-értékekben is gazdagok, és nem csak fruktózban, mint a méz,
A termékcsoportokat egyenként kell bevezetni, pl. ha a magas fruktóztartalmú termékek étrendbe való bevezetése után a kísérő betegség nem jelentkezett, akkor a vizsgálat idejére a magas fruktóztartalmú termékeket mindenképpen ki kell zárni,
Fontos, hogy a termékeket mennyiségileg vezessük be, azaz érdemes kis adagokkal kezdeni, és ha szervezetünk jól reagál a kezelésre, akkor az adagokat növelni kell.

III. szakasz – személyre szabás

Ez a szakasz az egyéni étrend összeállításából áll, lehetőleg olyan szakképzett dietetikus felügyelete mellett, akinek van tapasztalata az ilyen típusú esetekben. Az SIBO étrendjének olyan termékekben kell gazdagnak lennie, amelyekről megállapították, hogy nem okoznak gyomor-bélrendszeri tüneteket. A betegség leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás, de a személyre szabott étrend követése során időnként be lehet vezetni olyan összetevőket, amelyek kiváltották a betegség tüneteit, de ezek nem lehetnek nagy mennyiségben.

Következtetés:

A vékonybélben lévő baktériumok minimalizálásával járó diéta követésekor érdemes észben tartani, hogy az elemi diéta átmeneti, és az első szakasz nem lehet 6 hétnél hosszabb, nehogy tápanyaghiányhoz vezessen. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a rövid szénhidrátok prebiotikumok, amelyek sok ételmaradékot tartalmaznak, és kiváló táplálékot jelentenek a bélben élő baktériumok számára. A prebiotikumok táplálják mind a patogén, mind az egészséget elősegítő baktériumokat. Az egészséget elősegítő baktériumok megfelelő száma jótékony hatással van a bélrendszerre, és megszünteti az irritábilis bél szindrómát, a felszívódási zavarokat vagy az SIBO kísérő tüneteket,
A diétát úgy kell személyre szabni, hogy minden olyan összetevőt kizárjon, amely bélpanaszokat okoz.
Az étrendet hitelesített dietetikusnak kell összeállítania, hogy az ne vezessen az illető szervezetében rossz közérzethez, hanem a lehető legkevésbé csökkentse az irritábilis bél vagy a baktériumtúltengés tüneteit.

Források:

Gulbicka P, Grzymisławski M. Wzdęcia brzucha – a leggyakoribb okok és kezelés. Zdr. Publ. 2016, 6, 1,
Gąsiorowska J, Czerwionka-Szaflarska M. A vékonybél bakteriális flóra túlszaporodása szindróma versus irritábilis bél szindróma. Prz Gastroenterol 2013; 8 (3),
Szczeklik A., Gajewski P. Interna Szczeklika: bakteriális túlnövekedési szindróma, 2018,
M. Włochal, M. Grzymisławski, New trends in nutritional treatment for inflammatory bowel disease, „Nursing and Public Health” 2016, vol. 6, no. 2.