Hogyan vigyázz a beleidre – hogy megfelelően működjenek?
Az emberi test egyik legfontosabb szerve minden bizonnyal a vastag- és a vékonybél, amely az emésztőrendszerünk alapvető része. Számos fontos funkciót látnak el, amelyek nélkül többek között a megfelelő emésztés és a kiválasztórendszer működése is lehetetlen lenne. Érdemes tehát kideríteni, hogyan ápoljuk a beleket, hogy hosszú ideig és egészségügyi rendellenességek nélkül működjenek.
Contents
Mi a vékonybél és milyen a felépítése?
Az emberi bélrendszer két szakaszra, a vékonybélre és a vastagbélre oszlik, amelyeknek eltérő a funkciójuk, de hasonló a felépítésük. Először a vékonybelet mutatjuk be, amely az emésztőrendszerünk leghosszabb része, amely egy felnőtt embernél akár 6-8 méter hosszúságot is elér. Ez enyhén szólva meglepő lehet, de könnyen elfér a hasüregben, a vastagbél és a gyomor között helyezkedik el, és három rétegből áll:
- nyálkahártya;
- izomhártya;
- hashártya.
A vékonybél felépítésében is megkülönböztetjük négy legfontosabb szakaszát:
- a pylorus, amely a gyomrot a nyombéllel köti össze, és izomszövetből áll;
- a nyombél, amely a gyomorhoz kapcsolódik, és többek között a fehérjék, a zsírok és a bélsavak emésztéséért felelős.a nyombél, amely pontosan a gyomorhoz kapcsolódik, és többek között a fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztéséért felelős az emésztőenzimek segítségével, és lehetővé teszi a táplálékkal a szervezetbe juttatott tápanyagok felszívódását;
- a 2-5 méter hosszúságú Jejunum, ahol a legfontosabb, megfelelő emésztési folyamatok zajlanak, és ahol a tápanyagok felszívódnak a bélbolyhok által;
- az ileum, általában körülbelül 1,5 méter hosszú, ahol a végső emésztés és a tápanyagok felszívódása és asszimilációja történik, és amely a vastagbélbe vezet.
Mi a vastagbél és milyen alkotóelemei vannak?
A vastagbél az egyik oldalon a vékonybélhez, a másik oldalon pedig a végbélhez csatlakozik, és szintén jóval rövidebb, 1,3-1,5 méter hosszú. Egyik jellemzője az elhelyezkedése is, ha megnézünk egy képet az emberi emésztőrendszerről, rögtön feltűnik, hogy a hasüreg veszi körül. A vékonybélhez hasonlóan a vastagbél is több szakaszból áll:
- a vakbél, más néven caecum, ebből távozik a teljesen felesleges vakbél, és a vékonybélből részben megemésztett táplálék kerül a vakbélbe;
- a felszálló vastagbél, amely 23 cm hosszú;
- a májhajlat, amely, mint a neve is mutatja, közvetlenül e fontos szerv alatt található;
- a haránt vastagbél, amely a has felső részén helyezkedik el és átlósan fut;
- a léphajlat, amely közvetlenül a lép alatt helyezkedik el;
- a rectosigmoid vastagbél, amely már a végbél felé halad, és mindössze 5 cm hosszú;
- a végbél, amelynek utolsó szakasza 15-20 cm hosszú, és a végbélcsatornához csatlakozik.
Milyen feladatokat látnak el a belek az emberi szervezetben?
Mint látható, a vékony- és vastagbél szerkezete meglehetősen összetett, ami nem meglepő, tekintve, hogy milyen sokféle feladatot kell ellátniuk az emberi szervezetben. Emésztőrendszerünk alapvető részét képezik, és a funkciókat a belek típusa szerint lehet felosztani:
A vékonybél:
- A gyomorsavval kevert táplálék kerül bele;
- ebben kezdődik a tényleges emésztési folyamat;
- további emésztőenzimek választódnak ki, amelyek a táplálékrészecskéket apró összetevőkre bontják;
- itt szívódnak fel a tápanyagok, amelyek aztán a véráramba és a nyirokrendszerbe jutnak;
- felelős az emésztési folyamatok megfelelő menetét meghatározó hormonok termeléséért;
- elősegíti a táplálékkal szintén szállított víz felszívódását.
Vastagbél:
- a bélbaktériumok, főként az Bacteroides fragilis családba tartozó anaerob baktériumok és az olyan aerob baktériumok, mint az Escherichia coli által aktivált anyagcsere-folyamatokat végzi;
- vizet és sót von ki a béltartalomból;
- tovább feldolgozza az eddig meg nem emésztett ételmaradékokat;
- széklettermelés folyik benne, amely a végbélbe jut, majd a végbélnyíláson keresztül ürül ki.
A belek féregszerű mozgást is végeznek, amelyet perisztaltikának nevezünk, és amelynek lefolyása több fontos hormon jelenlététől függ. Ezek egyszerre fokozódnak más tényezők hatására, pl. idegesség hatására, ami hasmenéssel végződhet, és ennek ellenkezője történik súlyos, hosszan tartó stressz hatására, ami a fájdalmas székrekedés gyakori oka.
A megfelelő perisztaltika azonban az emésztőrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen folyamat; nélküle az elfogyasztott és megemésztett táplálékot nem lehetne a belek teljes hosszában, a pylorustól a végbélnyílásig mozgatni.
Milyen bélpanaszokkal kell leggyakrabban megküzdenünk?
A belek bármilyen rendellenességét, legyen az vékony- vagy vastagbél, nem lehet figyelmen kívül hagyni, azonnal meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket, és az egészségügyi kockázatok mindenekelőtt:
- Emésztési zavarok, hányinger, hányás, hasmenés vagy székrekedés;
- szabálytalan bélmozgás;
- különböző intenzitású hasi fájdalmak;
- irritábilis bél szindróma;
- SIBO, vagy a vékonybél bakteriális túlszaporodása szindróma;
- coeliakia, a gluténérzékenység okozta gyulladásos reakció;
- fertőző jellegű gyulladásos bélbetegség, amelyet leggyakrabban Escherichia coli és Salmonella baktériumok, valamint Candida albicans gombák okoznak;
- parazita jellegű betegségek, amelyeket többnyire galandférgek vagy emberi kerekesférgek okoznak;
- a vastagbél divertikulái és polipjai;
- vastagbélrák.
Hogyan vigyázzak a bélrendszerem egészségére?
A belekben zajló emésztési folyamatok nélkül aligha lennénk képesek működni, ezért fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk róluk, hogy elkerüljük az esetleges betegségeket, amelyek egyúttal az egészség egyéb aspektusaira is negatív hatással vannak. A bélrendszer egészségének megőrzésének alapja az úgynevezett bélflóra gondozása, amely a fent említett funkciókért felelős.
Ezt számos tényező befolyásolja, amelyek közvetlenül függnek az életmódunktól, mindenekelőtt a táplálkozásunktól. Ha egészséges, megfelelően működő bélrendszerben szeretnénk gyönyörködni, tartsuk szem előtt:
A bélrendszeri étrend
Az orvosok és táplálkozási szakemberek által ajánlott megfelelő étrend az első szempont a belek és az emésztőrendszer többi részének gondozásában, így a túlsúly és az elhízás is elkerülhető. Ezért a bélproblémákra panaszkodó embereknek azonnal béldiétát kell tartaniuk, amely egyúttal pozitív hatással van az általános egészségi állapotukra is.
A béldiéta sokak számára a korábbi étkezési szokások radikális, szinte teljes megváltoztatását jelenti, de a szakértők kivétel nélkül azt mondják, hogy valóban megéri. Ez elsősorban egy alacsony zsírtartalmú, könnyen emészthető étrend, amely olyan termékekből válogat, amelyek különösen jótékonyan hatnak a bélműködésre, ezért feltétlenül ki kell iktatni a napi menüből:
- A gyorséttermi ételeket és az erősen feldolgozott élelmiszereket;
- a hüvelyesek, a bab és a borsó;
- bizonyos zöldségek, amelyek puffadást okozhatnak, mint például a káposzta;
- a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, például a teljes kiőrlésű kenyeret, de ne feledkezzen meg arról, hogy a megfelelő mennyiségű rostot tartsa meg étrendjében;
- zsíros felvágottak és húsok;
- zsíros tejtermékek, sárga sajtok és különösen a feldolgozott sajtok;
- túlzott cukor, édességek, szénsavas italok, gyümölcslevek fruktóz-glükózcukorral;
- a mélyhűtött ételek;
- alkohol, fekete tea és kávé.
Mindezen bélkárosító termékeket ki kell cserélni:
- A búzalisztből készült kenyeret;
- tejtermékek és alacsony zsírtartalmú tej;
- sovány húsok és felvágottak;
- ásványvíz és gyógyteák;
- gyógyhatású fűszerek.
Fizikai aktivitás
A fizikai aktivitás különböző formái szükségesek a megfelelő bélperisztaltika fenntartásához, a belek aktívabb működésre serkentéséhez és a véráramlás javításához, ami jelentősen felgyorsítja az emésztési folyamatokat. Nem kell rögtön sportolni, már napi egy óra séta is igazi csodákra képes, miközben segít az egészséges testsúly fenntartásában.
Ugyanakkor a testmozgás megelőzi a fájdalmas székrekedést, segít az étvágy szabályozásában, és számos emésztési rendellenességet elkerülhetünk. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a túl sok testmozgás kontraproduktív lehet, és gyomor-bélrendszeri zavarokat okozhat.gyomor-bélrendszeri rendellenességek, a bélnyálkahártya károsodása és veszélyes gyulladásos állapotok kialakulása.
A stresszes helyzetek elkerülése
A tartós stressz az egyik olyan tényező, amely negatívan befolyásolja a belek és az egész emésztőrendszer működését. Többek között erős fájdalmat okoz, és hozzájárul számos betegség kialakulásához, köztük a különösen kellemetlen és nehezen kezelhető irritábilis bél szindróma vagy gyulladásos bélbetegség kialakulásához. Egyéb tünetek is előfordulnak:
- Hasmenés, gyakran véres, vagy székrekedés;
- hányás, hasi görcsök és fájdalmak;
- emésztési problémák a bél mikroflóra megzavarása miatt;
- étvágytalanság, vagy éppen ellenkezőleg, állandó éhségérzet és nassolás az étkezések között;
- általános gyengeségérzet és fogyás;
- alvászavarok, amelyek álmatlansághoz vezethetnek.
A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása
Ahhoz, hogy bélrendszerünk a fent említett funkciókat el tudja látni, elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, legalább napi 2 litert. A víz és más jelzett folyadékok megvédik a szervezetet a kiszáradás hatásaitól, amikor a maradék folyadékot éppen a belekben tároljuk, a test más részeinek rovására. Ugyanakkor hiányuk túlzott mennyiségű egészségkárosító méreganyag felhalmozódását és a széklet visszatartását eredményezheti, amelynek kiválasztása sokkal nehezebbé és nagyon fájdalmassá válik.
A gyógynövényes kezelések alkalmazása
Általában minden bélpanasz enyhítése gyógyszerekkel történik, amelyek hatékonyságuk mellett az általuk okozott mellékhatások is jellemzik őket. A fent leírt panaszok kezelésének jó módja a gyógynövényes gyógymód, a bizonyítottan gyógyító hatású gyógynövények és növények használata, melyek közül a leggyakrabban az alábbiakat használják erre a célra:
- édeskömény, amely serkenti a gyomornedv kiválasztását, hatékonyan szabályozza a bélmozgás ritmusát, megszünteti a székrekedést és elősegíti a bélperisztaltikát;
- menta, enyhíti az emésztési zavarok tüneteit, ellazítja a simaizmokat és javítja az emésztést;
- kömény, hányinger, gyomorégés, puffadás, székrekedés és hasmenés esetén, szabályozza az epe és a gyomornedv termelését;
- a szegfűszegfűszeg, hatásos a túlevés hatásai ellen, diasztatikus és fájdalomcsillapító hatású;
- kamilla, amely ellazítja a belek simaizmait és segít az emésztési zavarok kezelésében;
- gyermekláncfű, amely segít megtisztítani a beleket a méreganyagoktól és az anyagcsere-maradványoktól, szabályozza a bélmozgást és támogatja a bélflórát.
Források:
- https://www.healthline.com/health/digestive-health/how-long-are-your-intestines
- https://www.healthline.com/human-body-maps/small-intestine#1
- https://www.healthline.com/health-news/a-common-antidepressant-may-also-help-relieve-ibs-symptoms