Foszfor – egy másik, az emberi egészséghez nélkülözhetetlen elem
Nemcsak az olyan nyomelemek, mint a magnézium, a szelén vagy a vas fontosak az emberi egészség szempontjából. Más, ásványi anyagoknak nevezett elemek is ugyanilyen fontosak, és a foszfornak különleges funkciója van közöttük. A foszfor számos folyamatért felelős a szervezetben, és a foszfor túlsúlya vagy hiánya azonnali negatív hatással van az egészségre. Ezért érdemes megismerni a foszfort, hogy megfelelő mennyiségben tudjuk ellátni, és számos előnyét élvezhessük.
Contents
Mi a foszfor?
Lássuk be, foszfor nélkül nem tudunk normálisan működni, ezért fontos, hogy többet tudjunk meg erről az ásványi elemről. A foszfor az egyik legrégebbi általunk ismert kémiai elem, amelyet már 1669-ben izoláltak. Az elemek periódusos rendszerében a következő betűvel van jelölve PA foszfor a nem fémek közé tartozik, és négy allotróp formában fordul elő:
- fehér foszfor
- vörös foszfor
- ibolyaszínű foszfor;
- fekete foszfor.
Minket azonban inkább a foszfor egészségre gyakorolt jelentősége érdekel, mint pontos kémiai vagy fizikai tulajdonságai. Az emberi szervezetben elsősorban a fogakban és a csontokban található meg, az összmennyiség közel 85 száz aléka. A foszfor többi része a sejtmembránokban és a lágyszövetekben, valamint a nukleinsavakban, azaz a mi DNA és RNA anyagainkban található.
Szigorúan meghatározott dózisban kell a foszfort biztosítani?
A foszfor ajánlott dózisú pótlása nem kis jelentőséggel bír a teljes egészség időskori megőrzése szempontjából. A szakértők már régóta meghatározzák ennek az elemnek a napi mennyiségét, amelyet nem szabad túllépni. Ugyanakkor ezek életkorfüggőek, és a napi mennyiségek megfelelőek:
- Csecsemők – 150 mg;
- 5 hónapos és 1 éves kor közötti gyermekek – 300 mg;
- 1 és 3 év közötti gyermekek – 460 mg;
- 4-6 éves gyermekek – 500 mg;
- 6-9 éves gyermekek – 600 mg;
- 10-18 éves lányok és fiúk – 1250 mg;
- 18 éves és idősebb nők és férfiak – 700 mg;
- 19 év alatti terhes és szoptató nők – 1250 mg;
- 19 év feletti terhes és szoptató nők – 700 mg.
Milyen természetes foszforforrásokat érdemes használni?
Az esetleges foszforhiány gyors pótlásának legegyszerűbb módja a foszfor-kiegészítők szedése. A legegyszerűbb megoldás azonban nem mindig a legjobb, és egyes kiegészítőknek kellemetlen mellékhatásai is lehetnek. Ezek elsősorban a tabletták összetételét kiegészítő egyes anyagok hatására fellépő emésztési zavarok.
Ezért jobb, ha ennek az elemnek a természetes forrásait használjuk, az azt tartalmazó élelmiszereket vezetjük be a napi étrendünkbe. Az egészséges táplálkozás szakemberei, a hivatásos dietetikusok mindenekelőtt az étrendben lévő foszfor olyan forrásaira mutatnak rá, mint:
- hús, mind a vörös, mind a baromfihús;
- belsőségek, pl. máj
- felvágottak
- tyúktojás;
- tejtermékek, oltó, sárga és feldolgozott sajtok;
- hal, füstölt, konzerv hal, sózott hering;
- hüvelyesek, pl. szárazbab, csicseriborsó, lencse, borsó és szójabab;
- friss zöldségek, torma, fokhagyma, spenót, brokkoli, fehér káposzta;
- gombák;
- bizonyos gyümölcsök, málna, alma, narancs, ribizli, kivi, aszalt sárgabarack, füge, avokádó;
- diófélék, földimogyoró, mogyoró, dió és pisztácia;
- mandula;
- tökmag és napraforgómag;
- teljes kiőrlésű gabonatermékek, pelyhek, korpa, sötét kenyér;
- hajdinaliszt;
- fehér és barna rizs;
- gabonafélék és kukorica;
- fekete tea, kakaó és étcsokoládé.
A foszfor mely tulajdonságai a legelőnyösebbek az egészségünkre nézve?
Azt már tudjuk, hogy mi a foszfor, mennyit kell belőle naponta fogyasztanunk, és mely források a legértékesebbek. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy a foszfor mely tulajdonságai előnyösek az egészségünkre , és milyen fontos funkciókat lát el a szervezetünkben. A szakértők különösen rámutatnak:
- a D-vitaminnal és a kalciummal együtt részt vesz a csontok és a fogak mineralizációjáért felelős folyamatokban, ezért fontos eleme a csontritkulás megelőzésének;
- az agy és az idegrendszer más részeinek működésének szabályozására, az idegimpulzusok megfelelő vezetésére;
- részvétel a nukleinsavak, különösen az DNA képződésében, és az átvitt genetikai információ hordozója is;
- a szervezet normál sav-bázis egyensúlyának fenntartására való képesség;
- a normális vese-, szív- és szív- és érrendszeri működés támogatása;
- az izomszövet, a lágyszövetek és a nyálkahártyák fejlődésének és működésének befolyásolása;
- részvétel a szénhidrátok és zsírok anyagcsere-folyamataiban és a nagy mennyiségű energia biztosítására irányuló reakciókban;
- a szervezet hormonális egyensúlyának szabályozása;
- a vér normál pH-értékének fenntartása;
- a sérült szövetek regenerációjának felgyorsítása, a sebek és bőrirritációk gyorsabb gyógyulása;
- a méreganyagok eltávolításának támogatása a szervezetből.
Milyen okai és tünetei vannak a foszforhiánynak és -feleslegnek?
Ahhoz, hogy a foszfor 100 százalékban betölthesse funkcióit és az egészség javára váljon, mindig a fent említett speciális adagokban kell biztosítani a foszfort. Mind a foszforhiányt, mind a foszforfelesleget el kell kerülni, mindkettő egészségügyi komplikációkat okozhat. Érdemes tájékozódni ezek okairól és tüneteiről, ami segít elkerülni az ilyen hibákat a jövőben.
Foszforhiány a szervezetben
Ahipofoszfatémia a szakmai, tudományos elnevezése a szervezetben kialakuló foszforhiánynak, amikor annak mennyisége a vérszérumban 0,9 mmol/l alá csökken. Mindenképpen érdemes elkerülni ezt az egészséget veszélyeztető állapotot , amelynek változatos okai vannak, az orvosok által leggyakrabban jelzettek a következők:
- a nem megfelelő, nem kiegyensúlyozott étrend, amely olyan termékekből áll, amelyekben túl kevés van ebből az elemből;
- az alkohollal való visszaélés, amely még a foszfort is kivonja a szervezetből;
- az emésztőrendszer betegségei, amelyek akadályozhatják a foszfor felszívódását, illetve a hasmenés vagy hányás, amelyek a foszfor kiürülését okozzák;
- vesebetegségek, amelyek miatt a foszfor a vizelettel távozik;
- egyidejűleg fennálló D-vitamin-hiány;
- kalcium-karbonátot vagy alumínium-oxidot tartalmazó gyógyszerek szedése;
- vízhajtók szedése;
- diabéteszes ketoacidózis;
- hyperparathyreosis.
A foszforhiány sok esetben lappang, de néha számos olyan panaszban nyilvánul meg, amelyek azonnal aggodalomra adnak okot, és megfelelő vizsgálatok elvégzésére késztetnek. Hipofoszfatémia esetén a következő tünetekre kell számítani:
- az izomszövet gyengülése, amely szélsőséges esetben izomlebomláshoz, azaz rabdomiolízishez vezethet;
- súlyos izomfájdalom és duzzanat;
- csontfájdalom;
- tudatzavarok, hallucinációk és tájékozódási zavar;
- mozgási nehézségek, az úgynevezett billegő járás;
- neurológiai problémák, mint például görcsök, paresztéziák és bénulások;
- emésztőrendszeri zavarok, hányinger, hasmenés vagy hányás.
Foszforfelesleg a szervezetben
Gyakrabban fordul elő, a tudományos neve hiperfoszfatémia , és akkor beszélünk róla, ha a vérszérumban lévő foszfor mennyiségemeghaladja az 1,6 mmol/l értéket. A helyzet olyan súlyos, hogy negatív hatásai gyakorlatilag az egész szervezetet érintik, és a többlet oka lehet ennek az elemnek a feleslege:
- a túl sok foszfort tartalmazó élelmiszerek fogyasztása;
- az ezt az elemet tartalmazó étrend-kiegészítők ellenőrizetlen használata;
- vesebetegségek, amelyek megnehezítik, ha nem lehetetlenné teszik a felesleges foszfor eltávolítását a vizelettel;
- ismételt alkoholfogyasztás;
- súlyos szövetkárosodáshoz vezető trauma;
- hemolízis, azaz a vörösvértestek lebomlása;
- intenzív fizikai megterhelés;
- fel nem ismert és nem kezelt cukorbetegség;
- hipokalcémia, azaz kalciumhiány a szervezetben.
A hiányhoz hasonlóan a foszforfelesleg kezdetben nem okozhat észrevehető tüneteket. A helyzet akkor sem veszélyes, ha ezzel egyidejűleg megfelelő mennyiségű D-vitamint biztosítunk a szervezet számára. Minden azonban attól függ, hogy a kialakult hiány mekkora, ha tovább növekszik, akkor egy idő után megfigyelhető:
- A csontok gyengülése, szélsőséges esetben a csontok megpuhulása;
- a csontritkulás kialakulásának nagyobb valószínűsége és a csontok nagyobb törésérzékenysége;
- kalciumlerakódások lerakódása a szövetekben;
- fájdalmas izomgörcsök;
- tachycardia, azaz megnövekedett nyugalmi pulzusszám;
- túl alacsony vérnyomás, vagy úgynevezett hipotenzió;
- a szívroham és más szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata;
- az agykárosodás nagyobb valószínűsége;
- a kognitív funkciók észlelt károsodása;
- az immunrendszer kevésbé hatékony működése, fokozott fogékonyság a különböző fertőzésekre.
Források:
- https://www.healthline.com/health/how-your-body-uses-phosphorus
- https://www.healthline.com/health/phosphorus-in-diet
- https://www.healthline.com/nutrition/foods-high-in-phosphorus
- https://www.healthline.com/health/phosphorus-deficiency
- https://www.webmd.com/vitamins-and-supplements/what-is-phosphorus
- https://www.webmd.com/diet/foods-high-in-phosphorus
