Szelén – tulajdonságok és származási források, napi szükséglet, szelénhiány és szelénfelesleg hatásai
Számos olyan elem van, amely nélkül nem is gondolhatunk az egészségünk megőrzésére, és ennek egyik feltétele a megfelelő szelénszint fenntartása, ügyelve annak megfelelő koncentrációjára, ami csökkenti számos betegség kialakulásának kockázatát. Sajnos ez az elem a természetben nagyon kis mennyiségben fordul elő, ezért nevezik nyomelemnek, de tulajdonságait és szervezetünkre gyakorolt hatását nem szabad alábecsülni. A szelénpótlásnak minden egészségmegőrző étrend elengedhetetlen részévé kell válnia, számos étrend-kiegészítőben és a mindennapi táplálékunkban is megtalálható, a szelén pedig segít a jó szellemi és fizikai kondíció fenntartásában.
Contents
- 1 Mikor fedezték fel, milyen elem, és milyen kémiai tulajdonságai vannak a szelénnek?
- 2 Gazdag szelénforrások, mely élelmiszerekben találhatunk szelént?
- 3 Milyen magasnak kell lennie a megfelelő szelénkoncentrációnak a vérben?
- 4 A szelénhiány és a szelénfelesleg által okozott egészségügyi hatások a szervezetben
- 5 Mi a szelén szerepe a szervezetben?
Mikor fedezték fel, milyen elem, és milyen kémiai tulajdonságai vannak a szelénnek?
A szelén az egyik olyan elem, amelyet sokáig mérgezőnek tekintettek, a szelént először 1817-ben fedezte fel J. J. Berzelius svéd kémikus. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a szerves szelénnek mérgező tulajdonságai vannak, bár ezt a tézist később megcáfolták, és a természetben olyan kevés van belőle, hogy aEzt később megcáfolták, és a szelén olyan kevés van belőle a természetben, hogy gyakorlatilag megszűnt a kutatása egészen az 1950-es évekig, amikor is érdeklődni kezdtek az emberi egészséget elősegítő tulajdonságai iránt. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szelén olyan mikrotápanyag, amely a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, még ha valóban mikroszkopikus mennyiségben is.
Kémiai értelemben a szelén a nemfémek csoportjába tartozó kémiai elem, amelyet Mendelejev elemtáblázatában a következő szimbólummal jelölnek: „szelén”. Sea neve pedig a görög „Selene” szóból származik, ami holdat jelent. A szelén a kénhez hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, a természetben többek között a talajban található meg, és a gyógyászati készítményekben való felhasználása mellett a vegyiparban is használják.
Gazdag szelénforrások, mely élelmiszerekben találhatunk szelént?
Ennek az elemnek messze a legnépszerűbb , a napi szelénszükségletet teljes mértékben kielégítő forrása a táplálékkiegészítők, általában a tabletták, amelyek összetételében megtalálható. Természetesen a szelén természetesen az élelmiszerekben is előfordul, számos olyan élelmiszerben, amelyeknek mindenképpen szerepelniük kell minden egészségmegőrző étrendben. Hogy válaszoljunk arra a gyakran feltett kérdésre, hogy mely élelmiszerek tartalmaznak nagy mennyiségű szerves szelént, mindenekelőtt enni kell:
- halat, különösen az olyan halakat, mint a lazac és a tonhal, és az előbbiből már 100 g is kielégíti a napi szelénbevitel 95%-át;
- tenger gyümölcsei, különösen a kagylók
- csirketojás
- belsőségek;
- marhahús;
- baromfihús, a legtöbb szelént tartalmazó pulykahús;
- gabonafélék, tésztafélék, zabpehely;
- rizs;
- zöldségek, mint a hagyma, brokkoli, fehér káposzta, fokhagyma, lencse, spárga;
- brazil dió, amely igazán jó szelénforrás, és a legtöbb szelént tartalmazza.
Természetesen a természetes szelénpótlást ajánlják leginkább az egészséges táplálkozással foglalkozó szakemberek, a szeléntartalmú tabletták szedése túlzott gyomorpanaszokhoz vezethet.ezért érdemes előre ellenőrizni azt is, hogy milyen segédanyagokat tartalmaznak, és nem okoznak-e kellemetlen, nem kívánt mellékhatásokat.
Milyen magasnak kell lennie a megfelelő szelénkoncentrációnak a vérben?
A szelén számos betegség kezelésében és megelőzésében segíthet, de csak akkor, ha betartjuk az ajánlott napi szelénbeviteli mennyiségeket, amelyek az életkornak megfelelően alakulnak:
- 1-3 éves korú gyermekeknél 33-71 mcg/L;
- 2 és 5 év közötti gyermekek esetében 32-84 mcg/L;
- 6 és 10 év közötti gyermekek esetében 41-74 mcg/L;
- a 11-16 éves gyermekek 40-82 mcg/L;
- 16 év feletti egyének, 50-120 mcg/L.
A szelénhiány és a szelénfelesleg által okozott egészségügyi hatások a szervezetben
A szeléntartalmú étrend-kiegészítők használatakor mindig a gyártó ajánlásait kell követni, hogy ne lépjük túl az őket alkotó hatóanyagok megengedett dózisát. Ha ezeket az adagokat túllépjük, a vér magas szelénszintje különböző, néha igen kellemetlen betegségeket okozhat. Ezen elem esetleges hiányát is folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel a szelénhiány szintén az egészségi állapot észrevehető romlásához vezethet.
Szelénhiány
A napi menü összeállításakor és az étrend megtervezésekor fontos, hogy ne csak az A-vitamint, a B-vitaminokat vagy a C-vitamint tartalmazza, a szelén is szükséges szervezetünk megfelelő működéséhez. Különösen fontos például a terhes nők számára, akiknél megnő az igény ennek az elemnek a pótlására. A szelénhiányt laboratóriumi vérvizsgálatokkal lehet kimutatni, bár aggodalmunkat a vérünk szelénkoncentrációjának csökkenésére utaló jellegzetes tünetek is fel kell, hogy keltsék:
- Szívbetegségek, amelyek gyakran szívelégtelenséghez vezetnek;
- a pajzsmirigy működésével kapcsolatos problémák, annak túl- vagy alulműködése, vagy Hashimoto betegség;
- a haj gyengülése és elvesztése;
- a körmök túlzott törékenysége és törékenysége;
- az immunrendszer kevésbé hatékony működése;
- a rák nagyobb kockázata;
- magasabb glutation-peroxidáz aktivitás, amely a szabad gyökök káros hatásával járó oxidatív stressz egyik kiváltója.
Ha a fenti tünetek alapján túl alacsony szelénszint gyanúja merül fel, vagy ha azt vizsgálatokkal igazolták, azonnal pótolni kell a szelénszintet.Ezt a fent említett étrend-kiegészítők szedésével vagy a szelénben gazdag élelmiszer-összetevők helyes megválasztásával lehet elérni. Célszerű azonban előzetesen szakemberrel konzultálni, aki segít kiválasztani az egyéni szervezet igényeinek megfelelő mennyiségű szelént, anélkül, hogy fennállna a megengedett határértékek túllépésének kockázata.
Szelénbevitel
Bármennyire is veszélyes a hiány, ha napi szinten túl nagy dózisban szedünk szelént, az szintén nem kedvez az egészségünknek, és az ilyen felelőtlenség következményei nagyon gyorsan érezhetőek lesznek, a tünetek megjelenése formájában:
- Fáradtságérzet és gyengeség;
- ízületi és izomfájdalmak;
- mentális zavarok, idegesség, ingerlékenység, érzelmi labilitás, depresszió;
- az emésztőrendszeri problémák, amelyek hasmenésben, hányingerben és hányásban nyilvánulnak meg;
- hajhullás, amely gyakran kopaszodáshoz vezet;
- a körmök törékenysége és törése;
- II. típusú cukorbetegség, bár még nincsenek teljes körű tanulmányok, amelyek ezt megerősítenék vagy kizárnák;
- pattanásszerű bőrelváltozások;
- az idegrendszer rendellenes működése;
- túlzott izzadás és rossz lehelet.
Azt is fontos szem előtt tartani, hogy bár a szelénmérgezés nem annyira veszélyes, már a napi 400 mg-nál nagyobb egyszeri szelénbevitel is káros hatással lehet.napi 400 mg-nál több szelén egyenesen tragikus következményekkel járhat, ami többek között tüdőödémához vezethet, ami nemcsak életveszélyes, hanem veszélyes is.
Mi a szelén szerepe a szervezetben?
Ha betartjuk a szerves szelén ajánlott napi bevitelét, nagyon gyorsan érezni fogjuk annak pozitív hatásait általános egészségi állapotunkra, a rendszeres szelénbevitel pedig számos fontos belső rendszer és szerv működését támogatja. Számos terápiás tulajdonsága közül mindenekelőtt azt érdemes kiemelni, hogy:
Szabályozza a pajzsmirigy működését
A pajzsmirigybetegség a modern társadalom egyik igazi csapása, ami szerencsére a megfelelő tápanyagok segítségével, amit az étkezésünkben találunk, ellensúlyozható. A szelén megfelelő bevitele szabályozza a rendkívül fontos pajzsmirigyhormon, a trijódtironin (T3) termelődését, amely többek között aktív szerepet játszik a pajzsmirigy anyagcseréjében.Többek között aktívan részt vesz a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjében, valamint felelős a nemi rendszer, a szív és a keringési rendszer működéséért.
Csökkenti a rák kockázatát
A megfelelően pótolt szelén fontos eleme a rák megelőzésének, mivel a glutation-peroxidáz társalkotója. A glutation-peroxidáz egy olyan enzim, amely lehetővé teszi a szabad gyökök, a reaktív oxigénfajok (ROS) eltávolítását, amelyek hozzájárulhatnak a rák kialakulásához. A szelén hatása többek között a rákos sejtek ellenőrizetlen szaporodásának gátlásával, a már megjelent rákos sejtek elpusztításával és az oxidatív stressz okozta DNA károsodástól való védelemmel is összefügg.
Ellensúlyozza az Alzheimera és a Parkinson-kór kialakulását.
Egyre több ember, különösen az idősek, küzd két súlyos neurodegeneratív betegség, a Alzheimera és a Parkinson-kór hatásaival. Az ő esetükben kiemelkedően fontos, hogy a beteg megfelelő dózisú tápanyagokkal lássa el, hogy bizonyos mértékig gátolja az agy és az idegrendszer degeneratív folyamatait. Az étrend szeléntartalma jótékony hatással van a beteg kommunikációs képességeire, emellett a szelén fokozza a beteg kognitív funkcióit, és maga a betegség kialakulását is ellensúlyozhatja.
A szerves szelénpótlás egyéb előnyei
A szelén-kiegészítők és a szelén biztosítása a napi étrendben az egészség más aspektusaira is jótékony hatással van, ami a szelén olyan tulajdonságainak közvetlen eredménye, mint például:
- a gyulladások ellensúlyozása és a már meglévő fertőzések gyorsabb gyógyulása;
- a menopauza tüneteinek enyhítése;
- a spermatermelési folyamatok szabályozása és támogatása;
- a szív és az egész szív- és érrendszer támogatása, mivel a szelén az egyik antioxidáns hatású mikrotápanyag;
- az érelmeszesedés kockázatának csökkentése;
- a fájdalom enyhítése;
- a hörgőasztma tüneteinek enyhítése, amelyet még mindig kutatnak;
- hatékonyabb immunrendszer; a szelénhiány a természetes immunitásunk csökkenését okozza.
Források:
- https://www.healthline.com/health/selenium-deficiency
- https://www.healthline.com/nutrition/selenium-benefits