Kálium – fontosság a szervezet számára, források, hiány- és felesleges tünetek
A megfelelő működéshez a szervezetünknek számos kémiai vegyületre van szüksége, amelyek közül néhányat természetes úton állítunk elő, míg másokat külső forrásból kell bevinnünk. Mindenekelőtt minden csoportba tartozó vitaminokra van szükségünk, amelyek számos rendszer és belső szerv működését meghatározzák, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy nélkülük nem tudunk boldogulni. Amit gyakran figyelmen kívül hagynak, az a szintén fontos ásványi anyagok, elemek, mint például a kálium pótlása, amelyek fontosságát az alábbiakban részletesebben is kifejtjük.
Contents
- 1 Mi az a kálium?
- 2 Mi a kálium jelentősége az emberi szervezet számára?
- 3 Mennyi az ajánlott napi káliumbevitel életkortól függően?
- 4 Mit jelent a káliumhiány a vérben és milyen tüneteket okoz?
- 5 A vérben lévő túlzott káliumszint veszélyeztetheti az egészséget is?
- 6 Hogyan látjuk el természetes úton a szervezetet káliummal?
Mi az a kálium?
Aki az iskolában kémiát tanult, biztosan hallotta a kálium nevét, hiszen a nátrium, a cink, a kalcium és a magnézium mellett az emberi szervezet egyik legfontosabb, természetben előforduló eleme. A Mendelejev-rendszerben nagybetűvel jelöljük. K az úgynevezett makrotápanyagok közé tartozik, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi egészséghez.
Kémiai tulajdonságait tekintve lítium, ezüstfehér színű, 63,25 Celsius-fokon olvadó, nagy kémhatású, vízzel reakcióba lépő, könnyű, lúgos fém. Leggyakoribb formája a kálium-hidroxid, amely maró hatású anyag, de elsősorban a vegyiparban vagy a kozmetikai iparban használják, és olyan koncentrációban, amely nem jelent egészségügyi kockázatot.
Mi a kálium jelentősége az emberi szervezet számára?
A kálium alapvető kémiai tulajdonságait érdemes ismerni, de minket inkább az érdekel, hogy milyen fontos szerepet játszik az emberi szervezetben, és segít az egészség különböző aspektusainak gondozásában. Mivel elektrolit, amely gyakorlatilag a szervezet minden sejtjében megtalálható, számos fontos funkciója van, a szakértők által kiemelt legfontosabbak a következők:
A szervezet elektrolit-egyensúlyának fenntartása.
Ez azért lehetséges, mert része az úgynevezett nátrium-kálium-pumpának; a nátrium növeli a folyadék mennyiségét a test sejtjeiben, a megfelelő káliumszint pedig segít visszahozni azt. Ily módon lehetővé teszi az elektrolit-egyensúly bármilyen zavarának ellensúlyozását, megelőzve számos, ebből eredő rendellenességet.
A sejtek pH-szintjének szabályozása
Vagyis a sav-lúg egyensúlyuk fenntartása, és az úgynevezett homeosztázis bármilyen zavara automatikusan az egész szervezetet megbontja. Ez többek között a vérszérum káliumkoncentrációjának veszélyes megemelkedéséhez, azaz hiperkalémiához vezet, ami akár életveszélyes szívpanaszokat is okozhat.
Fokozott izomfeszültség
Annyira szükséges például a napi testmozgás, a szabadtéri mozgás egy része a túlsúly és az elhízás megelőzése érdekében. Az izmok ellátása az ajánlott napi káliumbevitellel hatékonyan támogatja munkájukat, és aktívan részt vesz az izomszövetet alkotó fehérjék előállításában is. Az izmok káliumhiánya szinte azonnal észrevehető fájdalmas görcsök formájában.
Az idegrendszer támogatása
A káliumionok jelenléte az emberi szervezetben támogatja az idegrendszer és az agy működését, javítva az idegimpulzusok vezetését. Ugyanakkor jótékony hatással van a koncentrációnkra, a memóriára, a tanulási képességünkre és a nagy mennyiségű új információ elsajátítására.
Támogatja a szívet és a keringési rendszert
Az emberi szív és a keringési rendszer más részei sem nélkülözhetik a megfelelő napi ajánlott káliumadagokat. A szív esetében a kálium felelős azért, hogy a szív a működéséhez szükséges energiával rendelkezzen, azaz megszakítás nélkül, hosszú évekig verjen. A szív- és érrendszer esetében a kálium ellensúlyozza a vérlemezkék aggregációjának rendkívül veszélyes jelenségét, amely szélsőséges esetben a vérlemezkék összeolvadásához vezethet. vérlemezkék összecsapódását, ami szélsőséges esetben az életveszélyes vérrögök vagy az érelmeszesedés fokozott kockázatához vezethet.
A kálium egyéb említésre méltó hatásai
Természetesen nem ez az egyetlen olyan hatása a káliumnak, amely figyelmet érdemel, a káliumtartalmú készítményeket is alkalmazzák:
- rendellenes vízháztartásból eredő vesebetegségek, amelyek szabályozásában a kálium szintén segít;
- a vesekő kialakulásának fokozott lehetősége;
- az inzulinelválasztás szabályozása, így ez az elem a cukorbetegség megelőzésében is fontos elemként használható;
- csontok meszesedése és csontritkulás; itt a kálium megakadályozza a túl sok kalcium vizelettel történő kiválasztását.
Mennyi az ajánlott napi káliumbevitel életkortól függően?
Amennyiben ennek az elemnek a használata az emberi szervezet egészségének javát szolgálja, szigorúan életkortól függő adagokban kell adagolni, amelyeket a szakemberek a következőképpen határoznak meg és néznek ki:
- 3 éves korig – 3000 mg;
- 4 és 8 év közötti gyermekek – 3800 mg;
- 9 és 18 év közötti gyermekek és serdülők – 4500 mg;
- 18 év feletti felnőttek – 4500 mg;
- terhes nők – 4700 mg;
- szoptató nők – 5100 mg.
Mit jelent a káliumhiány a vérben és milyen tüneteket okoz?
A fent felsorolt napi káliumbevitelt érdemes betartani annak érdekében, hogy hosszú éveken át teljes egészségnek örvendhessünk. Sajnos ez különböző okok miatt nem mindig lehetséges, és a legtöbb esetben ennek az értékes elemnek a hiánya a saját hanyagságunknak köszönhető , amit mindenekelőtt olyan tényezők okoznak, mint pl.
- a túlzottan szegényes, rosszul kiegyensúlyozott étrend, amelyből számos tápanyag, az A-vitamin, a B-vitaminok, az aszkorbinsav és természetesen a kálium hiányzik;
- a nagy fizikai megterhelés;
- a bőséges izzadás, amely túlzott káliumkiválasztást okoz a bőrön keresztül;
- a fent leírt elektrolit-zavarok;
- az emésztőrendszeri fertőzések, amelyek súlyos hasmenésben vagy hányásban nyilvánulnak meg, és amelyek következtében a kálium a vízzel együtt távozik;
- súlyos stressz, különösen a tartós stressz, amely gyakorlatilag az egész szervezetet deregulálja, és a vitamin- és ásványi anyagszintek erőteljes csökkenését is okozza;
- bizonyos gyógyszercsoportok, vízhajtók vagy glükokortikoszteroidok használata, amelyek közül soknak erős vízhajtó tulajdonságai vannak.
A káliumhiány a hypokalaemia tudományos elnevezést viseli, amely a szérum normálértékének 3,5-5 mmol/l-es csökkenéséből áll, és több szakaszra oszthatjuk:
- enyhe hipokalaemia: 3,5 – 3,0 mmol/l;
- mérsékelt hipokalaemia: 3,0-2,5 mmol/l;
- súlyos hipokalaemia: 2,5 mmol/l alatt.
Ha viszonylag enyhe káliumhiány áll fenn, az gyakorlatilag tünetmentesen alakulhat. Ha azonban a hiány fokozódik, a hipokalaemia közepes vagy súlyos fázisba lép , és olyan egyértelmű tüneteket produkál, mint:
- növekvő neurológiai zavarok, a reflexek gyengülése, bizsergő és zsibbadó bőrérzet, hiperaktivitás, idegrendszeri rendellenességek;
- az izomerő gyengülése, ami sok esetben fokozatosan az izomszövet lebomlásához, azaz rabdomiolízishez is vezet, és befolyásolja a fizikai teljesítményt és az állóképességet;
- a bélelzáródás fokozott kockázata, mivel a káliumhiány fájdalmas székrekedést okozhat;
- a szívizom szabálytalansága, különösen a kamrai tachycardia, azaz a szívritmuszavar lehetősége, amely néha akár szívrohamban is végződhet;
- növekvő vizeletürítési nehézségek, amelyek, ha nem küzdenek ellene, teljes vizeletvisszatartáshoz vezetnek.
A vérben lévő túlzott káliumszint veszélyeztetheti az egészséget is?
Nemcsak a káliumhiány, hanem a káliumtöbblet, a szaknyelven hiperkalémiának nevezett állapot is veszélyeztetheti az egészséget, szélsőséges esetben pedig az életet. A hipokalémiához hasonlóan ennek inverze, a hiperkalémia is három szakaszra osztható, attól függően, hogy mennyi ez az elem a vérszérumban:
- enyhe hiperkalémia: 5,6-6,5 mmol/l;
- mérsékelt hiperkalémia: 6,6-7,5 mmol/l;
- súlyos hiperkalémia: több mint 7,5 mmol/l.
A szakemberek a következőket említik az állapot legfontosabb okai között:
- Ennek következtében a felesleges kálium kiválasztása a vizelettel jelentősen károsodik, és az elem folyamatosan növekvő mennyiségben kezd felhalmozódni;
- a kálium túlsúlya a kiegyensúlyozatlan táplálkozásban, túl sok káliumtartalmú termék fogyasztása;
- a kálium megfelelő szállításának problémái a szervezet sejtjeibe;
- olyan gyógyszerek és készítmények szedése, amelyek növelhetik a káliumszintet;
- olyan állapotok, amelyek miatt túl sok kálium szabadul fel a sejtekből, mint például a szepszis.
Ami a vérben lévő túlzott káliumszint tüneteit illeti, azok ugyanolyan súlyosak, és semmiképpen sem szabad alábecsülni őket. Amint jelentkeznek, azonnal forduljunk szakemberhez, és gyanúnkat mindenekelőtt a következők keltsék fel
- a gyengeség érzése, amely már hosszú ideje kísér bennünket;
- légszomj érzése, amelyet gyakran légszomj kísér;
- zavartság és tájékozatlanság érzése
- görcsök;
- túlzott fáradtság, még viszonylag könnyű fizikai megterhelés után is;
- a szívritmuszavarok, általában bradikardia vagy kamrafibrilláció, valamint a káliumfelesleg okozta szív- és érrendszeri problémák szintén kimutathatók az EKG tesztben;
- szélsőséges esetekben a vérkeringés teljes leállása;
- az úgynevezett ínreflexek gyengülése, azokat, amelyeket általában kalapáccsal vizsgál a neurológus;
- kóros érzés a végtagokban, bizsergés vagy zsibbadás, az úgynevezett paresztézia.
Hogyan látjuk el természetes úton a szervezetet káliummal?
Mint a fenti példákból is látható, a kálium valóban az egyik legfontosabb elem, és a kálium hiánya vagy feleslege azonnali negatív hatással van az egészségre. Ezért mindig szükséges az ajánlott szint fenntartása, amit általában különféle kálium-kiegészítők szedésével teszünk meg. Jobb azonban, ha természetes úton biztosítjuk a szervezet számára, olyan élelmiszerekkel együtt, mint pl:
- halhús, különösen tengeri halak, makréla, tőkehal vagy laposhal;
- hús, baromfi, marha- és sertéshús;
- gabonakészítmények, hajdinaliszt, zab- vagy árpapehely, korpa, teljes kiőrlésű kenyér;
- tejtermékek;
- tyúktojásfehérje;
- füstölt termékek, hal és hús;
- szárított gyümölcsök, alma, aszalt szilva, füge, datolya, szultána;
- friss gyümölcs, alma, banán, narancs, őszibarack, ribizli, málna, szőlő;
- hüvelyesek, szárazbab és borsó;
- friss zöldségek, paradicsom, burgonya, cékla, spenót, sárgarépa, fehér káposzta;
- friss és szárított gombák.
Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy szervezetünkben túl sok a kálium , és fennállhat a hiperkalémia különböző stádiumainak kockázata, általában elegendő a fenti élelmiszercsoportok bevitelét csökkenteni, hogy kiegyenlítsük a káliumszintet . Természetesen célszerű erről a döntésről orvosunkkal konzultálni, hiszen csak ő tudja megfelelően diagnosztizálni, hogy mi a tényleges oka a túl- vagy hiánynak ebben az elemben, és szükség esetén megfelelő kezelést javasolni.
Források:
- https://www.healthline.com/health/potassium
- https://www.healthline.com/nutrition/potassium-deficiency-symptoms
- https://www.healthline.com/health/high-potassium-hyperkalemia
- https://www.healthline.com/health/high-and-low-potassium-foods
- https://www.healthline.com/nutrition/high-potassium-foods
- https://www.healthline.com/nutrition/foods-loaded-with-potassium