{"id":28829,"date":"2021-12-21T15:59:07","date_gmt":"2021-12-21T14:59:07","guid":{"rendered":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/?p=28829"},"modified":"2021-12-21T15:59:07","modified_gmt":"2021-12-21T14:59:07","slug":"mikrobiota","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/mikrobiota\/","title":{"rendered":"Mikrobi\u00f3ta &#8211; a b\u00e9lbakt\u00e9riumok hat\u00e1sa a szervezetre"},"content":{"rendered":"<p>Az emberi gyomor-b\u00e9lrendszeri mikrobiom t\u00f6bb mint 1000 bakt\u00e9riumfajb\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s a b\u00e9lmikrobi\u00f3ta a vastagb\u00e9lben \u00e9l\u0151 \u00f6sszes bakt\u00e9riumot jelenti, amelyek \u00f6sszet\u00e9tele \u00e9s mennyis\u00e9ge \u00f6sszef\u00fcgg az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal. A mikrobiom bakt\u00e9riumokb\u00f3l \u00e1ll, de ezek mellett v\u00edrusokat \u00e9s eukari\u00f3ta szervezeteket is tal\u00e1lunk. A tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hogy pontosan meghat\u00e1rozzuk az emberi mikrobiomot, valamint annak fontos szerep\u00e9t az \u00e9let\u00fcnkben.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A b\u00e9l mikrobi\u00f3ta jellemz\u0151i<\/h2>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"alignright size-full is-resized\"><figure id=\"attachment_8493\" class=\"alignnone width-full\" style=\"width: 340px;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" data-caption=\"\" src=\"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/Depositphotos_291498110_S.jpg\" alt=\" B\u00e9lbakt\u00e9riumok\" class=\"wp-image-8493\" width=\"340\" height=\"260\" title=\"\"><\/figure><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p>A b\u00e9lfl\u00f3ra \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1ssal van az emberi szervezetre. A mikrobi\u00f3ta f\u0151k\u00e9nt Bacteroidetes \u00e9s Firmicutes t\u00edpus\u00fa bakt\u00e9riumokb\u00f3l \u00e1ll. Term\u00e9szetesen ez v\u00e1ltoz\u00f3, \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solja az adott szem\u00e9ly faji \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota. R\u00e1ad\u00e1sul \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n v\u00e1ltozik. A b\u00e9lmikrobi\u00f3ta gyermekkorban folyamatosan n\u00f6vekszik, m\u00edg a feln\u0151ttkor d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa, mert ekkor egydimenzi\u00f3s. Tov\u00e1bbi v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeznek be az \u00f6reged\u00e9si id\u0151szakban, amikor is egyre rosszabb\u00e1 v\u00e1lik. Ez\u00e9rt azt\u00e1n \u00e9rdemes gondoskodni a probiotikumok megfelel\u0151 bevitel\u00e9r\u0151l. A probiotikumok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak a sz\u00e9kletvizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyein kell alapulnia a hi\u00e1nyz\u00f3 bakt\u00e9riumt\u00f6rzsek p\u00f3tl\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Term\u00e9szetesen az ilyen vizsg\u00e1latokat az \u00e9let b\u00e1rmely szakasz\u00e1ban el kell v\u00e9gezni, mert a belek a m\u00e1sodik agyunk, \u00e9s az immunrendszer megfelel\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t is er\u0151s\u00edtik. A probiotikumok akkor is fontosak, amikor antibiotikumokat szed\u00fcnk, mert ilyenkor a b\u00e9lfl\u00f3ra kimer\u00fcl. A kutat\u00e1sok azt is kimutatt\u00e1k, hogy a b\u00e9lrendszer\u00fcnkben l\u00e9v\u0151 bakt\u00e9riumok egy r\u00e9sze \u00e1lland\u00f3, m\u00e1s r\u00e9sze pedig v\u00e1ltozik. Ezt olyan t\u00e9nyez\u0151k befoly\u00e1solj\u00e1k, mint a fert\u0151z\u00e9sek, a helytelen t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, a kr\u00f3nikus stressz, a gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s \u00e9s az \u00e9letm\u00f3d. Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos tanulm\u00e1ny azonban azt mutatja, hogy a b\u00e9lrendszeri mikrobi\u00f3t\u00e1ra a legnagyobb hat\u00e1ssal az \u00e9trend van. \u00c9rdemes megjegyezni, hogy az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotunk is hat\u00e1ssal van a b\u00e9lbakt\u00e9riumok mennyis\u00e9g\u00e9re \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9re. A p\u00e9ld\u00e1ul cukorbetegs\u00e9gben, coeliaki\u00e1ban, elh\u00edz\u00e1sban vagy gyullad\u00e1sos b\u00e9lbetegs\u00e9gben szenved\u0151 emberekre jellemz\u0151 az alacsony v\u00e1ltozatoss\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A szervezetre gyakorolt hat\u00e1s<\/h2>\n\n\n\n<p>A mikrobiom sz\u00e1mos m\u00f3don befoly\u00e1solja az emberi fiziol\u00f3gi\u00e1t. Els\u0151sorban olyan \u00f6sszetev\u0151k em\u00e9szt\u00e9s\u00e9t jelenti az em\u00e9szt\u0151rendszeren kereszt\u00fcl, amelyeket az em\u00e9szt\u0151rendszer enzimjei nem em\u00e9sztettek meg. Ha azonban a belekben diszbi\u00f3zis, azaz rossz mikrofl\u00f3ra van, akkor az em\u00e9szt\u0151rendszerben neh\u00e9zs\u00e9gek l\u00e9phetnek fel a megfelel\u0151 em\u00e9szt\u00e9ssel kapcsolatban.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">B\u00e9l-agy tengely<\/h3>\n\n\n\n<p>Teljesen igaz az az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy a b\u00e9lrendszer a m\u00e1sodik agyunk. Nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, mert k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa inform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6zvet\u00edt a mikrofl\u00f3ra, a b\u00e9l \u00e9s az agy k\u00f6z\u00f6tt. Mindez olyan neuron\u00e1lis p\u00e1ly\u00e1kon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik, amelyek a k\u00f6zpontokat \u00e9s az enter\u00e1lis idegrendszert \u00e9rintik, \u00e9s a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszer is fontos. A kering\u00e9si rendszeren kereszt\u00fcl tov\u00e1bb\u00edtott inform\u00e1ci\u00f3 az immunrendszer szab\u00e1lyoz\u00f3inak, a hormonoknak, a neurotranszmittereknek \u00e9s a neurotranszmittereknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6rt\u00e9nik.hormonok, a hipotalamuszt az agyalapi mirigyekkel \u00e9s a mell\u00e9kves\u00e9kkel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 tengely, valamint a bakteri\u00e1lis metabolitok, nevezetesen a r\u00f6vid sz\u00e9nl\u00e1nc\u00fa zs\u00edrsavak. Tanulm\u00e1nyok azt is kimutatt\u00e1k, hogy a mikrobi\u00f3ta befoly\u00e1solja:<\/p>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\"><li>a s\u00e9r\u00fclt sz\u00f6vetekb\u0151l ered\u0151 reflexek,<\/li><li>a stresszel kapcsolatos viselked\u00e9s\u00fcnk,<\/li><li>az agy neurok\u00e9mi\u00e1ja,<\/li><li>\u00e9lelmiszer-bevitel,<\/li><li>\u00e9rzelmi \u00e9s szoci\u00e1lis viselked\u00e9s.<\/li><\/ul>\n\n\n\n<p>Egereken v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok sor\u00e1n bebizonyosodott, hogy a mikrobi\u00f3ta hat\u00e1sa alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa az egerek szoci\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s az em\u00e9szt\u0151rendszer nem megfelel\u0151 \u00f6sszet\u00e9tele befoly\u00e1solja a neurokognit\u00edv zavarokat, ak\u00e1r az autizmust is. Ezenk\u00edv\u00fcl az ilyen egyedek fokozott stresszreakci\u00f3t mutatnak, \u00e9s fokozott szorong\u00e1sos reakci\u00f3kat mutatnak, szemben a b\u00e9lbakt\u00e9riumok norm\u00e1lis \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 egerekkel. Egy tesztet is v\u00e9geztek, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha az egerek b\u00e9lrendszer\u00e9ben l\u00e9v\u0151 bakt\u00e9riumokat felt\u00f6ltik. Ez a stressz \u00e9s a szorong\u00e1s sor\u00e1n kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00f3 kortikoszteron szintj\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezetett. Ezzel a k\u00eds\u00e9rlettel bebizonyosodott a mikrofl\u00f3ra, a b\u00e9lrendszer \u00e9s az agy k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat fontoss\u00e1ga, valamint az egy\u00e9n idegrendszer\u00e9nek megfelel\u0151 fejl\u0151d\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p>A b\u00e9lrendszer\u00fcnkben \u00e9l\u0151 bakt\u00e9riumok felel\u0151sek a r\u00f6vid sz\u00e9nl\u00e1nc\u00fa zs\u00edrsavak termel\u00e9s\u00e9\u00e9rt, amelyek nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak a v\u00e9r-agy g\u00e1t k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat szempontj\u00e1b\u00f3l. Ez a szoros k\u00f6t\u00e9sekben kulcsfontoss\u00e1g\u00fa feh\u00e9rj\u00e9k termel\u00e9s\u00e9nek fokoz\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik. Ez f\u0151k\u00e9nt a b\u00e9lsejtek szoros k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, amely elv\u00e1gja a sejtek k\u00f6z\u00f6tti teret. Ez\u00e1ltal a sejtek nagyon szorosan kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz. H\u00e1l\u00f3zatra hasonl\u00edtanak, amely sz\u00e1lakba rendez\u0151dik, \u00e9s megv\u00e9d minket a k\u00f3rokoz\u00f3kt\u00f3l. M\u00e1sr\u00e9szt, ha a szoros kapcsolat megszakad, k\u00e1ros anyagok szabadulnak fel a sejtek k\u00f6z\u00f6tti folyad\u00e9kb\u00f3l.Ez negat\u00edv hat\u00e1ssal lehet az agym\u0171k\u00f6d\u00e9sre, a hangulatra \u00e9s a kognit\u00edv funkci\u00f3kra.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">A mikrobiom \u00e9s a pszich\u00e9<\/h3>\n\n\n\n<p>Az elm\u00falt \u00e9vekben a kutat\u00f3k t\u00f6bbsz\u00f6r kimutatt\u00e1k, hogy a b\u00e9lmikrobi\u00f3ta hat\u00e1sa nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr a stresszre \u00e9s szorong\u00e1sra adott v\u00e1laszainkban, a depresszi\u00f3s zavarokban \u00e9s a kognit\u00edv folyamatokban. Sz\u00e1mos vizsg\u00e1lat dokument\u00e1lta, hogy a probiotikus ter\u00e1pia prebiotikumokkal kombin\u00e1lt alkalmaz\u00e1sa pozit\u00edv hat\u00e1ssal van a pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kkal, szorong\u00e1ssal \u00e9s depresszi\u00f3s \u00e1llapotokkal k\u00fczd\u0151 emberek \u00e1llapot\u00e1ra. Az alkoholfogyaszt\u00f3 emberekn\u00e9l a b\u00e9l mikrofl\u00f3ra jelent\u0151s hat\u00e1sa jelenik meg. Itt megfigyelhet\u0151 a vastagb\u00e9l \u00e1tereszt\u0151k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s a b\u00e9l mikrofl\u00f3ra \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1sa, ami fokozott depresszi\u00f3s \u00e1llapotokat \u00e9s fokozott alkohol ut\u00e1ni v\u00e1gyat okoz.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">Az em\u00e9szt\u00e9sre gyakorolt hat\u00e1s<\/h3>\n\n\n\n<p>Eg\u00e9szs\u00e9ges emberekben a bakt\u00e9riumok felel\u0151sek az \u00e9lelmi rostok, egyes feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s cukrok em\u00e9szt\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Ez\u00e1ltal r\u00f6vid sz\u00e9nl\u00e1nc\u00fa savak keletkeznek, amelyek energi\u00e1t biztos\u00edtanak a b\u00e9lh\u00e1m sz\u00e1m\u00e1ra, v\u00e9dik az immunrendszert, \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k a k\u00f3rokoz\u00f3 bakt\u00e9riumokat az em\u00e9szt\u0151rendszerben. A vastagb\u00e9lr\u00e1k megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben is nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, mivel a megfelel\u0151 megel\u0151z\u00e9s minimaliz\u00e1lja a r\u00e1k k\u00e9s\u0151bbi el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t. Ez a gyullad\u00e1s \u00e9s az DNA k\u00e1ros anyagcsereterm\u00e9kek \u00e1ltal okozott k\u00e1rosod\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik, amelyek felel\u0151sek a tumorok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Az ilyen t\u00edpus\u00fa szem\u00e9lyekkel v\u00e9gzett vizsg\u00e1latokban t\u00f6bbsz\u00f6r megfigyelt\u00e9k a b\u00e9lrendszeri diszbi\u00f3zist \u00e9s a bakt\u00e9riumfajok alacsony sz\u00e1m\u00e1t. Az is kider\u00fclt, hogy a rostokban, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen tel\u00edtetlen zs\u00edrsavakban, antioxid\u00e1ns term\u00e9kekben \u00e9s probiotikumokban gazdag \u00e9trend fontos az ilyen t\u00edpus\u00fa betegs\u00e9gekben. Gondoskodhatunk a B-vitaminok, K-vitamin p\u00f3tl\u00e1s\u00e1r\u00f3l is. Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9lelmiszerekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 gyomor-b\u00e9lrendszeri vitaminok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa is fontos. Tudnia kell, hogy a b\u00e9lgyullad\u00e1st a b\u00e9lfl\u00f3ra cs\u00f6kken\u00e9se is okozhatja, ami k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen vastagb\u00e9lr\u00e1khoz vezet.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A komens\u00e1lis bakt\u00e9riumok jelent\u0151s\u00e9ge<\/h2>\n\n\n\n<p>A komens\u00e1lis bakt\u00e9riumok \u00e9s a megfelel\u0151en kiv\u00e1lasztott probiotikumok fontos szerepet j\u00e1tszanak a b\u00e9lg\u00e1t al\u00e1\u00e1s\u00e1s\u00e1ban, hogy a patog\u00e9n bakt\u00e9riumok \u00e9s anyagcsereterm\u00e9keik ne jussanak el a kering\u00e9si rendszer\u00fcnkbe. A j\u00f3 bakt\u00e9riumok r\u00e9szt vesznek a fert\u0151z\u00e9sek megjelen\u00e9s\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben az\u00e1ltal, hogy er\u0151s\u00edtik az immunrendszert, mik\u00f6zben a rossz bakt\u00e9riumokkal harcolnak a t\u00e1panyagok\u00e9rt \u00e9s a ny\u00e1lkah\u00e1rtya felsz\u00edn\u00e9n l\u00e9v\u0151 hely\u00e9rt. A komens\u00e1lis bakt\u00e9riumok a b\u00e9l pH-\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez is vezetnek, mivel lakt\u00e1tot \u00e9s r\u00f6vid sz\u00e9nl\u00e1nc\u00fa savakat termelnek, amelyek kiv\u00e1l\u00f3an alkalmasak a gyullad\u00e1skelt\u0151 patog\u00e9n bakt\u00e9riumok semleges\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben egyre t\u00f6bb tanulm\u00e1ny l\u00e1t napvil\u00e1got arr\u00f3l, hogy a mikrobiom hat\u00e1sa nagyon fontos a kr\u00f3nikus gyullad\u00e1ssal szembeni szerzett immunit\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ez\u00e9rt fontos a sz\u00e9kletvizsg\u00e1lat, a probiotikus ter\u00e1pia megfelel\u0151 megv\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A mikrobi\u00f3ta hat\u00e1sa az eg\u00e9szs\u00e9gre<\/h2>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"alignright size-full is-resized\"><figure id=\"attachment_8494\" class=\"alignnone width-full\" style=\"width: 390px;\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" data-caption=\"\" src=\"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/Depositphotos_73416421_S.jpg\" alt=\" eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let\" class=\"wp-image-8494\" width=\"390\" height=\"260\" title=\"\"><\/figure><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p>M\u00e1sr\u00e9szt a gyullad\u00e1sos b\u00e9lbetegs\u00e9gben szenved\u0151kn\u00e9l nagyon gyakran diagnosztiz\u00e1lj\u00e1k a gyomor-b\u00e9l traktus alacsony bakt\u00e9riumdiverzit\u00e1s\u00e1t. Ez a v\u00e9d\u0151funkci\u00f3k elveszt\u00e9s\u00e9hez is vezet, azaz a rostok ferment\u00e1l\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9ghez \u00e9s a fontos r\u00f6vid sz\u00e9nl\u00e1nc\u00fa zs\u00edrsavak termel\u00e9s\u00e9nek hi\u00e1ny\u00e1hoz, valamint a betegs\u00e9g rosszabb lefoly\u00e1s\u00e1hoz. A b\u00e9lgyullad\u00e1s ide\u00e1lis t\u00e1ptalaj a k\u00f3rokoz\u00f3 bakt\u00e9riumok sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek nem tesznek j\u00f3t az eg\u00e9szs\u00e9gnek, \u00e9s v\u00edrusos fert\u0151z\u00e9seket okoznak.<\/p>\n\n\n\n<p>A sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszer eset\u00e9ben a mikrobiom hat\u00e1sa kett\u0151s. J\u00f3 hat\u00e1sa a lipidogram szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban rejlik, ami az HDL j\u00f3 koleszterinszint n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a trigliceridek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezet. Az Lactobacilli t\u00f6rzs bizony\u00edtottan seg\u00edt elt\u00e1vol\u00edtani a rossz koleszterint az erekb\u0151l. Ez ford\u00edtva is m\u0171k\u00f6dhet, mivel a rossz bakt\u00e9riumok feleslege ateroszklerotikus plakkok termel\u0151d\u00e9s\u00e9hez vezet, amelyek a j\u00f6v\u0151ben sz\u00edvrohamot vagy stroke-ot okozhatnak.<\/p>\n\n\n\n<p>A j\u00f3 b\u00e9lbakt\u00e9riumok hi\u00e1nya \u00e1ltal okozott anyagcserezavarok II. t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek. Tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy a b\u00e9lbakt\u00e9riumok r\u00e9szt vesznek a gl\u00fck\u00f3z anyagcser\u00e9ben. Tov\u00e1bb\u00e1 bebizonyosodott, hogy mely t\u00f6rzsek felel\u0151sek a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt, \u00e9s mely t\u00f6rzsek g\u00e1tolj\u00e1k azt. Az eg\u00e9szs\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l a b\u00e9lmikrobi\u00f3ta a II. t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9ghez kapcsol\u00f3dik a gl\u00fck\u00f3z homeoszt\u00e1zis \u00e9s az inzulinrezisztencia miatt olyan szervekben, mint a m\u00e1j, az izom \u00e9s a zs\u00edr. A mikrobi\u00f3ta \u00e9s term\u00e9kei szab\u00e1lyozz\u00e1k a b\u00e9lhormonokat \u00e9s enzimeket, amelyek g\u00e1tolj\u00e1k az inzulinrezisztenci\u00e1t \u00e9s jav\u00edtj\u00e1k a cukortoleranci\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>A j\u00f3 b\u00e9lbakt\u00e9riumok szint\u00e9n hat\u00e1ssal vannak a reumatoid artritiszre, mivel olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek hat\u00e1ssal vannak az immunrendszerre. A b\u00e9lrendszer egyens\u00falyhi\u00e1nya sz\u00e1mos betegs\u00e9g, m\u00e9g az RA kialakul\u00e1s\u00e1hoz is vezet. Ebben az \u00e1llapotban a sz\u00e1j\u00fcreg mikrofl\u00f3r\u00e1j\u00e1t \u00e9s a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t is vizsg\u00e1lj\u00e1k. Tanulm\u00e1nyok kimutatt\u00e1k, hogy a diszbi\u00f3zis itt is nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr.<\/p>\n\n\n\n<p>Az utols\u00f3 t\u00e1rgyalt eset, ahol a bakt\u00e9riumok nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak, az elh\u00edz\u00e1s \u00e9s a t\u00fals\u00faly, amely a 21. sz\u00e1zad csap\u00e1sa. Sok embernek van diszbi\u00f3zisa, amelyet a rossz t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s a nem megfelel\u0151 \u00e9letm\u00f3d okoz. Ez immunrendszeri diszregul\u00e1ci\u00f3t, a b\u00e9lhormonok megv\u00e1ltozott szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s pro-inflammatorikus mechanizmusokat is eredm\u00e9nyez. Ebben az esetben \u00e9rdemes gondoskodni a magasabb energiafelhaszn\u00e1l\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s a rossz zs\u00edrokban szeg\u00e9ny \u00e9trend pozit\u00edv hat\u00e1ssal van az elh\u00edz\u00e1s kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n<h4 class=\"wp-block-heading\">Bibliogr\u00e1fia:<\/h4>\n\n\n\n<ol class=\"wp-block-list\"><li>Binek M: Az emberi mikrobiom &#8211; eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s betegs\u00e9g. Post Microbiol 2012; 51,<\/li><li>Rakowska M., Lichosik M., Kacik J., Kalicki B., The influence of the microbiota on human health, Pediatr Med Rodz 2016, 12 (4),<\/li><li>Nowak, Adriana, Katarzyna Slizewska \u00e9s Zdzis\u0142awa Libudzisz. &#8222;Probiotikumok t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s hat\u00e1smechanizmusai&#8221;. \u00c9lelmiszertudom\u00e1ny, technol\u00f3gia, min\u0151s\u00e9g 17.4 (2010).<\/li><\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az emberi gyomor-b\u00e9lrendszeri mikrobiom t\u00f6bb mint 1000 bakt\u00e9riumfajb\u00f3l \u00e1ll, \u00e9s a b\u00e9lmikrobi\u00f3ta a vastagb\u00e9lben \u00e9l\u0151 \u00f6sszes bakt\u00e9riumot jelenti, amelyek \u00f6sszet\u00e9tele \u00e9s mennyis\u00e9ge \u00f6sszef\u00fcgg az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal. A mikrobiom bakt\u00e9riumokb\u00f3l \u00e1ll, de ezek mellett v\u00edrusokat \u00e9s eukari\u00f3ta szervezeteket is tal\u00e1lunk. A tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hogy pontosan meghat\u00e1rozzuk az emberi mikrobiomot, valamint annak fontos szerep\u00e9t az [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":28828,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[],"class_list":["post-28829","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egeszseg","box-post"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28829","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28829"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28829\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28830,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28829\/revisions\/28830"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/28828"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28829"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28829"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/consumers-views.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28829"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}